Molukki-szigetek

(Fűszer-szigetek, Goote Oost) szigetcsoport Ázsia DK-i részében, Celebesz és Új-Guinea közt, az É. sz. 2° 43" és a D. sz. 8° 23", összesen 78 675 km² területtel, hozzávetőleg 370 918 lak. A Molukkákat 3 csoportba szokták osztani: 1. a tulajdonképeni Molukkák; ebben a nagyobbak: Dsilolo vagy Halmahera, Damar, Moro, Rau, a Kis-Molukkák (Ternate, Kiu, Makian, Hiri stb.), Batjan, Mandioli, Tavali, Obi vagy Ombirah, Zula-Beszi, Taliabu, Mangola, Amboina, Uliasszer-csoport, Buru, Amblau, Ceram, Cera-Laut, Goram, Matabello, Nagy-Banda, Banda-Neira; 2. DK-i csoport, ennek tagjai: Timor, Laut, Szerra, Szeli, Nagy-Kei és az Aru-csoport (Kobror, Varialu, Vokam, Vatulei stb.); 3. Dny-i csoport, amelynek tagjai: Wetter, Damna, Letti, Szermatta, Baber stb. Mindezen szigetek nagyobbára vulkáni eredetüek; rajtuk még most is vannak működő vulkánok. A legmagasabb hegycsúcsok a Buru-csúcs (3000 méter), a kis Gunong-Tomahun, a Gunong-Nusza-Heli (2550 méter), Ceramon. Mivel a szigetek mind kicsinyek, hosszabb folyó rajtuk nincs; a leghosszabb (50-60 km.) a Bobot Ceramo. Az ÉK-i musszon májustól októberig tart; ez az erős évszak. A növényzet rendkivül buja és fajokban gazdag. Itt van a szegfűszeg hazája. Legnagyobb mennyiségben terem a szágópálma, amely a benszülöttek fő tápláléka. A benszülött lakosság főképen harafurákból és malájokból áll. A M. a németalföldiek birtoka; a két rezidentiere (Ternata és Amboina) vannak felosztva. Egyes részeik azonban még saját szultánjaik uralma alatt állanak. Bár az arabok már régebben ismerték a Fűszer-szigeteket, a portugál d"Abreo és Serrano Fr. (Albuquerque tisztjei) 1512. fedezték föl és pedig először Amboinát. Ennek dacára állandó gyarmatot csak 1580. alapítottak. Az itteni portugál birtokok ellen a hollandok, Wybrand admirálissal élükön, 1599. intéztek támadást és 1605. azokat el is foglalták, sőt későbben jelentékenyen ki is terjesztették. A szegfűszegtermés 1863-ig monopolium volt. V. ö. Muller, Reisen in den Molukschen Archipel (Amsterdam 1857); Rosenberg, Der Malayische Archipeel (Lipcse 1878); Bokemeyer, Die Molukken (u. o. 1888); Watburg O., Wer ist der Entdecker der Molukken? (A berlini földr. társulat közlönyében, Zeitschr. für Erdkunde 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon