(Fűszer-szigetek, Goote Oost) szigetcsoport Ázsia DK-i
részében, Celebesz és Új-Guinea közt, az É. sz. 2° 43" és a D. sz. 8° 23",
összesen 78 675 km2 területtel, hozzávetőleg 370 918 lak. A
Molukkákat 3 csoportba szokták osztani: 1. a tulajdonképeni Molukkák; ebben a
nagyobbak: Dsilolo vagy Halmahera, Damar, Moro, Rau, a Kis-Molukkák (Ternate,
Kiu, Makian, Hiri stb.), Batjan, Mandioli, Tavali, Obi vagy Ombirah,
Zula-Beszi, Taliabu, Mangola, Amboina, Uliasszer-csoport, Buru, Amblau, Ceram,
Cera-Laut, Goram, Matabello, Nagy-Banda, Banda-Neira; 2. DK-i csoport, ennek
tagjai: Timor, Laut, Szerra, Szeli, Nagy-Kei és az Aru-csoport (Kobror,
Varialu, Vokam, Vatulei stb.); 3. Dny-i csoport, amelynek tagjai: Wetter,
Damna, Letti, Szermatta, Baber stb. Mindezen szigetek nagyobbára vulkáni
eredetüek; rajtuk még most is vannak működő vulkánok. A legmagasabb hegycsúcsok
a Buru-csúcs (3000 méter), a kis Gunong-Tomahun, a Gunong-Nusza-Heli (2550
méter), Ceramon. Mivel a szigetek mind kicsinyek, hosszabb folyó rajtuk nincs;
a leghosszabb (50-60 km.) a Bobot Ceramo. Az ÉK-i musszon májustól októberig
tart; ez az erős évszak. A növényzet rendkivül buja és fajokban gazdag. Itt van
a szegfűszeg hazája. Legnagyobb mennyiségben terem a szágópálma, amely a
benszülöttek fő tápláléka. A benszülött lakosság főképen harafurákból és
malájokból áll. A M. a németalföldiek birtoka; a két rezidentiere (Ternata és
Amboina) vannak felosztva. Egyes részeik azonban még saját szultánjaik uralma
alatt állanak. Bár az arabok már régebben ismerték a Fűszer-szigeteket, a
portugál d"Abreo és Serrano Fr. (Albuquerque tisztjei) 1512. fedezték föl és
pedig először Amboinát. Ennek dacára állandó gyarmatot csak 1580. alapítottak.
Az itteni portugál birtokok ellen a hollandok, Wybrand admirálissal élükön,
1599. intéztek támadást és 1605. azokat el is foglalták, sőt későbben
jelentékenyen ki is terjesztették. A szegfűszegtermés 1863-ig monopolium volt.
V. ö. Muller, Reisen in den Molukschen Archipel (Amsterdam 1857); Rosenberg,
Der Malayische Archipeel (Lipcse 1878); Bokemeyer, Die Molukken (u. o. 1888);
Watburg O., Wer ist der Entdecker der Molukken? (A berlini földr. társulat
közlönyében, Zeitschr. für Erdkunde 1896).
Forrás: Pallas Nagylexikon