Monda
történeti vonatkozásu, de költői elemekkel vegyült népi
eredetü elbeszélés. A történeti események emléke nem marad meg a maga hiteles
volta szerint a nép emlékezetében, hanem előbb-utóbb megkezdi rajta munkáját a
szabadon alakító képzelet, mely az események közt a maga szükségletei szerint
keres és teremt összefüggést, s az igy alkotott mese szervezetébe nem
illeszthető elemeket eldobja. Igy minden nép története mondákkal kezdődik (az
eredet-mondák, a hőskor mondái). Róma történetének a királyról szóló része
mondákból áll. Nálunk a hunn népről (l. Hunn-mondák) és a honfoglalás
eseményeiről, helyeiről, személyeiről alakultak M.-k. A nép szellemében
költészetté alakult történet a M. Minden népnek van egy bizonyos M.-kincse,
melynek gazdasága a nép költői szellemével arányos. E M.-k mindenütt a naiv
eposz forrásai. Ezekből alakulnak a nagy népeposzok, melyek akkor is nemzeti
tulajdonná válnak, ha egy bizonyos műköltő alkotja őket egy egésszé, mert
alkatrészeik a nép köztudatában élnek. A M. képződésének természetesen
legjobban kedvez az a kor, midőn valamely nép nagy fontosságu eseményeken ment
át, melyek hatalmasan foglalkoztatták képzeletét, s továbbá az a naiv fok,
mikor még az egész nemzet egy osztatlan műveltség közösségében él, a nemzet
irástudói nem jegyzik fel történetét, mely a szájhagyományban marad fenn s a
nemzet tudósai nem ellenőrzik költőit, tudomány és költészet ugy szólván egy. A
műveltség munkafelosztásának kezdődtével és a kritika ébredésével mindenütt
megakad a M.-költés. Nagy és gazdagon tagozott M.-körök nem alakulnak többé, de
új és új egyes M.-k folyton támadnak. A mi ős-M.-ink a kereszténység
elterjedése után s az irástudás beköszöntése után lassankint elhaltak, de egy
pár M.-nak viszont azóta keletkezett, igy a Toldi-M., melynek motivumául egy
Nagy Lajos korában élt erős ember szolgált. Legszervesebb és legköltőibb minden
népnél az ős-M., megy egyszersmind össze is foly az illető nép mitologiájával.
Általán a M.-nak többféle fajtáját különböztetik meg. Ilyen a történeti M., s
ha ez a történet kezdetének félig mitikus alakjairól szól, a hős-M., továbbá a
helyi M., mely bizonyos nevezetes helyhez fűződik. Különösen nagy befolyása
volt a mitikus elemeknek a hős-M.-k alakulására. L. Mitologia.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|