Mondat- és szövegfonetikai eszközök

Az élőbeszédben, ill. a felolvasáskor elhangzó szöveg nek mint egységnek és részeinek összetartozását, viszonylagos önállóságát, a lényeges jelentések kiemelését, a beszélő érzelmi viszonyulásait a mondat- és szövegfonetikai eszközök használata tükrözi, fejezi ki. Fajtái: a hangerő, a hangmagasság, a hangszín, a tempó, a szünet, ill. az előzőek együttes hatása; a hangsúly (meghatározó a hangerő) és a hanglejtés (meghatározó a hangmagasság). A mondat- és szövegfonetikai eszközök tudatos használatának tanítása az anyanyelvi nevelés feladata. A kisiskolások beszédművelés óráin, ill. a művészi beszéd tanításakor a szövegek értelmezését az egyezményes jelek (pl. = főhangsúly; ? mellékhangsúly; | szünet; hanglejtés) beírása után hosszú gyakorlási időszak követi.

Kálmánné Bors Irén

Szerkesztette: Lapoda Multimédia