mondatrész

A tagolt teljes mondatnak egy-egy szóból v. szócsoportból álló része, amely a mondatban önálló tartalmi, nyelvtani (gondolatközlő) szerepet tölt be. A mondatrészek a következők: állítmány, alany, tárgy, határozó, jelző. Az állítmány az a mondatrész, amellyel az alanyról állítunk valamit. Fajai: igei, névszói, összetett (névszói-igei). Az alany az a mondatrész, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit. A tárgy azt nevezi meg, amire a cselekvés irányul, legtöbbször az igei állítmány bővítménye. A határozó is az igei állítmányhoz tartozik, a cselekvés valamilyen körülményét fejezi ki. Több fajtája van: hely-, idő-, mód-, állapot-, társ-, eszköz-, ok-, cél-, részeshatározó stb. A jelző valamely névszóval kifejezett mondatrész bővítménye. Megjelölheti annak minőségét, mennyiségét, birtokosát, ill. utólag értelmezheti azt mennyiségi v. minőségi jegyének, birtokosának v. a vele azonosított dolognak a megnevezésével.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• mondat
• szó