Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Mondattani ... ----

Magyar Magyar Német Német
Mondattani ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Mondattani elv

Az a nyelvelmélet, valamint az annak nyomán kialakult mondatszerkezet-felfogás, melyet elsősorban Simonyi Zsigmond dolgozott ki az 1870-es és az 1880-as években, és amely nyelvtanaink zömében ma is használatos (különbözik ettől a Strukturális magyar nyelvtan. I. Bp. 1992. mondatszerkezet-felfogása). A mondattani elv lényege: csak a fogalomszavakat (az igéket, a névszókat, az igeneveket és a határozószavakat) tekinti a mondatszerkezet alkotó elemeinek, ezért hívják fogalmi alapú mondatmodellnek. Ezek a fogalomszavak funkcionális szempontból a mondatrészek. Öt mondatrész van: az alany, az állítmány, a tárgy, a határozó és a jelző. A többi szófaj (a viszonyszók és az indulatszó) nem funkcionál mondatrészként. A mondatrészek egymás között alá-, fölé- és mellérendelő viszonyban vannak, ill. az alany és az állítmány között predikatív (kölcsönösségi) viszony van. Az alárendelésnek alapja a fogalmi szűkítés. Ezt a mondatszerkezet-felfogást sajátos (adekvát) mondatmodellel ábrázoljuk: a predikatív viszonyt ide-oda mutató, az alárendelést, pedig az alaptag felé mutató nyíllal. A fogalmi alapú mondatmodell mögött a német W. Humboldt és K. F. Becker nyelvelmélete áll, amely szerint a nyelv nemcsak statikus létező, hanem működés is, mégpedig a lét és a működés ellentéte jellemzi, ez érvényesül az alany és az állítmány viszonyában, s ez ismétlődik meg az alárendelő szerkezetekben. nyelvtantanítás története.

A. Jászó Anna

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is