Monge

(ejtsd: monzs) Gáspár, francia matematikus, az ábrázoló geometria megalapítója, szül. Beauneban 1746 máj. 10., megh. Párisban 1818 jul. 28. Már ifju korában jelen tanuló volt és 16 éves korában maga készítette eszközökkel felmérte szülővárosát. Nemsokára Lyonban a matematika és fizika tanára lett és több fontos technikai felfedezése után 1783. Párisban a hidrodinamika tanára. 1792. tengerészeti miniszterré lett és ezen állásában kellett neki XVI. Lajoson a konvent megbizásából a halálos itéletet végrehajtatnia. Nemsokára lemondott és a köztársaság összes fegyver- és ágyugyárainak igazgatóságát vette át. A directoire alatt ő alapította az École polytechnique-ot és ott át is vette a matematika tanszékét. Napoleonnal 1798. Egyiptomban volt és ott vezette az ókori kutatásokat. Napoleon 1805. szenátorrá és 1806. pelusiumi gróffá tette. A királyság helyreállítása után elveszítette hivatalait. M. a matematikai számításokból független ábrázoló geometria megalapítója Géometrie descriptive (1795) címü műve által. Egyéb nevezetesebb művei: Traité élémentaire de statique (1788); Description de l"art de fabriquer les canons (1793); Application de l"analyse a la géométrie (1807). Életrajzát Arago F. irta meg, s ezt a Császár Károly (Budapest 1880) magyarra fordította.

Forrás: Pallas Nagylexikon