Monmouth
(ejtsd: mönmöth), 1. grófság Anglia DNy-i részében
Gloucester, Hereford, Brecknock, Glamorgan és a Severn-torkolat közt, 1498 km2
területtel, (1891) 252 703, azaz 1 km2-re 168 lak. Ny-i részében
benyulnak a Walesi-hegyek, amelyek a Sugar-loafban vagyis Pen-y-valban érik el
a legnagyobb magasságukat, 596 m.-t; a Blarenge 582 m. K-i része dombos.
Főfolyói s Wye, a Monnowval, az Usk az Ebbwyval és a Rummey. A M. és a
Brecknock-csatorna itt egyesülnek egymással. Az Usk völgye a legtermékenyebb. A
termőföld 98 343 ha., amelyen leginkább búzát, rozsot és zabot termesztenek. Az
erdős terület 12 079 ha. Az állat-, főképen juh- és szarvasmarhatenyésztés
virágzó. Legnagyobb gazdagsága azonban a grófságnak szén- és vasércbányáiban
rejlik. A szénbányák 1892. 7,4 millió t.-t szolgáltattak. A vasipar
jelentékeny; középpontja Pontypool. Fővárosa M. A grófság VIII. Henrik idejében
került Angliához. - 2. M., county New-Jersey É.-amerikai államban, 1170 km2
területtel, 65 540 lak., Freehold székhellyel. - 3. M., az ugyanily nevü angol
grófság fővárosa, 37 km.-nyire Bristoltól a Monnow és Wye összefolyásánál,
(1891) 5470 lak., vasiparral, gabona- és épületfakereskedéssel; a XIV. sz.-ból
való templommal. M. a római uralom alatt Blestium, V. Henrik szülővárosa. - 4.
M., Warren county székhelye Illinois É.-amerikai államban, vasutak mellett,
(1890) 5936 lak., ekegyártással.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|