Monod

(ejttsd: monó) Adolf, francia ref. teológus, szül. Kopenhágában 1802., hol atyja János a francia ref. gyülekezet lelkésze volt, megh. Párisban 1856 ápr. 6. Tanult Párisban és Genfben 1824-ig. A következő évben Olaszországban utazván, Nápolyban evang. gyülekezetet alapított s ennek körében működött 1827-ig; majd Lyonba hivatott lelkészül, hol hithűsége miatt ellentétbe jövén a konzisztoriummal, letétetett állásáról s az államegyháztól független, gyors virágzásra emelkedett gyülekezetet alapított. 1838. a monaubani ref. teologiai fakultás tanárává neveztetett ki, majd 1847. a párisi ref. gyülekezet lelkészévé hivatott meg. Egyházi beszédeiből a 3 első kötet 1830. jelent meg, a 4-ik kötett 1844. Halála után megjelent művei: Sermons"par A. Monod (Páris 1855-59, 3 köt.) és Les adieus d"Adolphe M. a ses amis et a l"église. Ez utóbbi betegágyán, barátai körében előadott irásmagyarázatot foglalja magában. További művei: Pál apostol (Frankfurt 1854, 5 beszéd) és Kiválogatott iratok (Bielefeld 1860-62, 8 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon