Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Monostor... ----

Magyar Magyar Német Német
Monostor... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Monostor

(a gör. monasthion szótól), oly épület vagy épületcsoport, amelyben szerzetesek, apácák szabályszerüen ájtatos és erényes életet folytatnak. Egyenértelmü a kolostor kifejezéssel (l. o.). Az épület alkotó részei a templom, a keresztfolyosó, refektorium, hálóterem, gyülésterem, társalgó, udvar és kert. A felsoroltak egyike-másika néhol hiányzik vagy aránytalanul nagy méretü. A női M.-oknál a templom kórusát rácsozatokkal rendszerint elkülönítik. Mintaszerü M.-épületek a párisi Saint-Germain-des-Prés apátság és a Valde-Grace M., utóbbiban nők laknak. A M., mint a kereszténység elterjedésével kifejlődött intézmény, különösen a középkor stilusait tükrözteti vissza épület-példányain. A csekély számu bizánci stilusban épült-példányain. A csekély számu bizánci stilban épült jelentéktelen M.-épületeket sok és nagyobb méretü román ízlésü M.-épület követi, de legnagyobb a gót stilü M.-ok száma. A XII. sz.-ig a szt. Benedek-rend kebeléből került ki a legtöbb építőművész, de már a gót építőstil korszakának beköszöntésekor a viszterciták vették át a vezérszerepet, tágas, világos épületeket emelve M.-ok céljaira, első sorban Franciaországban, de másutt is Európában, ahol az általuk bevezetett építő-irányt követték, igy különösen Németországban, Angliában, továbbá Olasz- és Spanyolországban is. Majd a dominikánusok és ferencrendiek következtek, akik a M.-építészetet csaknem teljesen kivetkőztették zárdaszerüen egyszerü jellegéből és világias fényűzésnek nyitottak utat a M.-építészet terén. Különösen a keresztfolyosókat - a M.-ban lakók sétahelyét, amely egyszersmind közvetítette az átjárást a lakosztályok és a templom között - látták el fényűzéses dísszel, amiben szintén Franciaország járt legelől. A művészet legmagasabb fokán Barcelona katedrálisa áll, amely ugyancsak M. kiegészítő része. A XIII. sz. végén keletkezett és másfél századnál tovább épült. A renaissance-stilben emelt legszebb M.-ok hazája Olaszországban, ahol a szerzetesrendek kiválóan művészies megoldásu M.-okat mondhattak otthonuknak. Igy első sorban kell kiemelni a paviai Certosát (l. o.). A renaissance későbbi mesteri közül Bramante, majd Michelangelo szerepel a M.-építészet terén. Előbbi a római S. Maria della Pace kolostor udvarának egyszerü, de arányaiban mesteri megoldásával, utóbbi a szinten tómai karthausi M.-mintaszerü megépítésével gyarapította az építészet terén kiérdemelt babérjait. A XVIII. sz. egyik hatalmas M.-építkezése a portugáliai Mafra (l. o.) várost teszi nevezetessé.

A hazánkban épít M.-ok közül csak igen kevés maradt fenn a mai napig. Nevezetesek az apátfalvi és Kerci (Fogaras) ősrégi M.-ok, amelyből azonban már alig látható egyéb romnál. Későbbi korból valók a Vörösklastrom (Szepes), a Gara-Szt.-Benedek és a Szt.-Márton helységekben épült M.-ok. Az újabb korban keletkezett M.-épületek közül a Csákvár melletti Majkban épült barokstilü M. érdemel felemlítést. Inkább históriai, mint építőművészeti szempontból érdekesek a budavári főegyházzal (Mátyás templommal) kapcsolatosan kaszárnyaszerü egyszerüségben emelt jezsuita zárdaépületek.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is