Monroe

(ejtsd: monnró), 1. több county az É.-amerikai Egyesült-Államokban és pedig Alabamában (268 km² ter., 17 500 lak., M.-ville székh.), Arkansasban (2700 km² ter., 10 000 lask., Clarendon székh.), Floridában (11 000 lak., Key Est székh.), Georginában (1200 km² ter., 19 000 lak., Forsyth székh.), Illinoisban (990 km² ter., 4000 lak., Waterloo székh.), Indianában (1120 km² ter., 17 000 lak., Bloomington székh.), Iowaben (1120 km² tter., 14 000 lak., Albia székh.), Kentuckyben (520 km² ter., 11 000 lak., Tompkinsville székh.), Misszisszippiben (1820 km² ter., 25 000 lak., Aberdeen székh.), Misszuriban (1600 km² ter., 20 000 lak., Paris székh.), New-Yorkban (1872 km² ter., 160 000 lak., Rochester székh.), Ohióban (1220 km² ter., 27 000 lak., Woodsfield székh.), Pennsylvaniában (1560 km² ter., 21 000 lak., Strousburg székh.), Tennesseeben (1300 km² ter., 15 000 lak., Madisonville székh.), Nyugat-Virginiában (1200 km² ter., 12 000 lak., Union székh.), Wisconsinban (3900 km² ter., 22 000 lak., Spara székh.).

2. M., több város az É.-amerikai Egyesült-Államokban; a legjelentékenyebb az ugyanily nevü county székhelye Michiganben, 138 km.-nyire Lansingtól, az Erio-tó partján, a Raisin torkolatánál, vasút mellett, (1890) 5229 lak., gép- és papirgyártással, gyapjuszövéssel és malmokkal.

Forrás: Pallas Nagylexikon