Monstrancia

(lat.), szentségmutató, megszentelt edény, melyben az oltári szentséget főbb ünnepek és egyéb meghatározott napok alkalmával, nagyobb ostya alakjában a hivők számára nyilvános imádásra kiteszik, vagy körmenetben körülhordozzák. A szent ostyát félholdalaku villa tartja üveg vagy kristály alatt. Eredete a XIII. sz.-ra viendő vissza, mikor az Úr napja rendeltettet az oltári szentség ünneplésére. Nevezetes az esztergomi M., melyet Simor bibornok vert aranyakból öntetett és a királytól a koronázás emlékére adott mellkereszt gyémántjaival ékesített. Jeles műemlék a gyulafehérvári, melyet óriási súlyánál fogva két áldozópap hord körmenetek alkalmával.

Forrás: Pallas Nagylexikon