Montalembert

(ejtsd: -lamber), 1. Károly Forbes de Tryon gróf, francia publicista és államférfiu, szül. Londonban 1810 máj. 29., megh. Párisban 1870 márc. 13. Ifjuságában a szabadságért lelkesedett s Lamennais kat. forradalmi lapjának (Avenir, 1830) volt munkatársa, majd a Correspondant c. lapot alapította. Az 1848-iki forradalommal kibékülve, beválasztatta magát az alkotmányos nemzetgyülésbe, s kezdetben a mérsékelt köztársaságiakhoz csatlakozott, de csakhamar a reakció pártjára állott. Az államcsiny után egyidejüleg III. Napoleont támogatta, aztán ellenzéki lett, de 1857-ben kimaradt a választásokból. ezóta kizárólag irodalommal foglalkozott, bár kevesebb sikerrel, mint a politikával, hol fényes szónoki tehetségével valódi diadalokat ért el. Összes műveit (Páris 1861-68, 9 köt.), maga M. rendezte sajtó alá; köztük minket is közelről érdekel: Hist. de Sainte Elizabeth de Hongrie (Páris 1836); Monuments de l"hist. de S. Eliz. de Hongrie (u. o. 1838) és Abrégé de l"hist. de S. liz. de Hongrie (u. o. 1841). Halála után jelent meg: Lettres a un ami de college (u. o. 1873). A francia akadémia 1851. rendes, a magyar tud. akad. pedig 1858. kültagjává választotta. V. ö. Wlassics, M. (Századok 1870); Craven, Le comte de M. (Páris 1873); Hoffman, Karl Graf von M. (Heidelberga 1876).

2. M. Márk René marquis, francia tábornok, született Angoulemeben 1714 julius 16-án, meghalt 1800 március 29-én. Lovassági tiszt volt s a hétéves háborukban az orosz és svéd seregekkel mint Franciaország biztosa vett részt Bordeaux 1581. polgármesterévé választotta, de M. megerősített Anklamot és Stralsundot földsáncokkal. Ezután rábizták Aix és Oléron szigtek erődítéseit, melyeknél a saját, ollós erőd (tenaille vagy fortifocation perpendiculaire) rendszerét alkalmazta; 1747 óta a francia akadémiának is tagja volt. Fő munkája: Fortification perpendiculaire, az essai sur plusieurs manieres de fortifler la ligne droit etc. (Páris 1776); ebben kifejtett rendszere heves támadásokra adott okot, melyeket M. 1793. L"art défensiv, supérieur a l"offensif c. művében cáfolt meg. L. még Erődítési rendszerek.

Forrás: Pallas Nagylexikon