Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Montana... ----

Magyar Magyar Német Német
Montana... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Montana

az É.-amerikai Egyesült-Államok egyike Kanada, Dakota, Wyoming és Idaho közt, 376 353 km2 területtel, (1890) 132 159, azaz 1 km2-re 0,35 lak. Ny-i részét nagyobbára gránithegyek takarják; a Bitter Root Mountains nevü lánc köztük a legmagasabb, ebben az Eagle, Steven stb. csúcsok a 2000 m.-t felülmulják; köztük sok a festői szép völgy. A K-i rész alacsony fensík, amely nagyobbára krétaképződményekből áll. A hegyes vidék számos kisebb-nagyobb patakja és Bitter Root River, a Misszuri és a Yellowstone medrébe gyül egybe. Az éghajlat ÉNy-on egyhébb és esős, K-en és D-en azonban száraz és hideg. A Ny-i rész, amelyet a Rocky Mountains ágai takarnak, nemcsak természeti szépségekben, de ásványországi kincsekben is igen gazdag. 1892. M. bányái 139 871 uncia aranyat és 17,35 millió uncia ezüstöt szolgáltattak; aranyat csak Kalifornia, ezüstöt pedig Colorado szolgáltat többet. Az évi rézérctermelés 164 millió font. Az összes érczúzók 90%-a Silver Bow, Deer Lodge és Lewis and Clarke countykban van; a legtöbb ércolvasztó pedig Silver Bow és Deer Lodgeban. Szénbányákat Bozemand közelében művelnek. Az állattenyésztés a bányászaton kivül szintén jelentékeny. 1890. a szarvasmarhák száma volt mintegy 1 millió, a juhoké 1,3 millió és a lovaké 200 000. A folyók környéke termékeny; mesterséges öntözés a K-en fekvő prairiek egy részét is művelhetővé teszi. Az ipar még kezdetleges. M. 17 countyra van felosztva. A fővárosa Helena. M.-t 1864. territoriummá, 1889 nov. 8. pedig állammá tették. V. ö. Bancroft, Hist. of M. (San Francisco 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is