Montefiore

Mózes sir, zsidó filantropus, szül. Livernóban 1784 okt. 24., megh. Londonban 1885 jul. 8. Első keleti utazása alkalmával (v. ö. Diary of a journey to the Holy Land címü utazásai naplóját, 1829) megismerkedvén ottani hitsorsosai sanyaru helyzetével, kivált Palesztinában, anyagi és szellemi érdekeik előmozdítását tűzte ki élete feladatául. 1837. London és Middlesex sheriffjének választatott és lovagi rangra emeltetett. Most másod ízben kereste föl az akkoriban földrengéstől erősen szenvedett Palesztinát és gazdag adományokkal enyhítette a szűkölködők nyomorát. Midőn a hirhedt damaszkuszi vérvád következtében az ottani zsidókat véresen üldözték, 1840. Párisba, onnét Damaszkuszba utazott, Alexandriában Mehmed Alinál kieszközölte az ártatlanul elfogottak szabadságát, Konstantinápolyban pedig a szultán igéretét, hogy a török zsidók jogviszonyait rendezni fogja, valamint annak fermánját, mely megtiltja, hogy a jövőben hasonló várvádat emeljenek a zsidók ellen. 1846. Pétervárra utazott és I. Miklóst az orosz zsidók ellen kiadott fölötte szirogu ukázok visszavonására birta. A cár kivánatára beutazta Orosz-Lengyelországot, hogy az ottani zsidók viszonyait tanulmányozva, javaslatokat tegyen helyzetük javítására. Hazatérve, bárói rangra emeltetett. 1854. ismét Palesztinába ment az ott uralkodó éhség enyhítésére, s miután a szultántól engedelmet nyert, hogy földbirtokot szerezhessen, iparvállalatokat és szegényházakat létesített ottani hitsorosai számára. 1861. a szüleitől elrabolt és kikereszteltetett Mortara fiu ügyében szorgalmatoskodott Rómában. 1862. a Rothschild-családból származó fenkölt szellemü feleségének, Judithnak emlékét számos jótékony és közművelődési alapítványokkal (köztük a Jewish College Ramsgateban) örökítette meg. 1863. Marokkóban utazott, ahol az üldözött zsidók, valamint a kereszttények számára törvényes védelmet eszközölt ki a szultánnál. 1866. hatodszor ment a Szentföldre, segítséget hozva a sáskapusztítás és kolerajárvány által véginségre jutott hitfeleinek. Hazautazván, Budapesten is tartózkodott, hol alapítványt tett egy magyar biblirafordítás javára. 1867. az oláh zsidóüldözések Bukarestbe vezették; 1871. az éhség által sujtott persa zsidók segélyezésére nagy szabásu mozgalmat rendezett. 1875. hetedszer látogatta meg a Szentföldet. 101 éves kort ért. V. ö. Levin, M. Mózes (Berlin 1884); Wolf, Sir M. M. (London 1884); An open letter adressed to Sir M. M. stb.(u. o. 1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon