Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Montenegro... ----

Magyar Magyar Német Német
Montenegro... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Montenegro

(Crnagora, Csernagora, Karadagh, térképét l. Bosznia mellékletén), független fejedelemség a Balkán-félsziget ÉNy-i részében, az É. sz. 41° 35" és 43° 18", a K. h. 18° 30" és 20° alatt, Hercegovina, Novibazar, Felső-Albánia, Dalmácia és az Adriai-tenger közt, 9085 km2 területtel. Tengerpartjának hossza 70 km.; benne csak kisebb öblök vannak, amelyeket meredek sziklák fognak körül.

Felülete.

A Zeta-völgy, Niksicsi-medence és a Duga-szorosok a fejedelemség hegységeit két egymástól különböző részre osztják. A Ny-i rész a tulajdonképeni Crna gora, a K-i a Brda. Az előbbi többé-kevésbbé karsztjellegü fensík, amelyen a nagy és feltünő magassági különbségek gyérek; legjobban megvan a fensík jellege a Duga-szorosoktól Ny-ra fekvő Banyani nevü vidéknek. A Crna gora közepes magassága 7-800 m., de rajta nagyobb különbségek vehetők észre; igy a Gacko Polje közel 1000 m., a Gornje Blatótól É-ra fekvő vidék azonban csak 200 m. Szélein mindenütt hegylánc alakja van és meredeken ereszkedi el a környékhez; mivel ezeken a hágók gyérek és folyamvölgyek sem törik át, M. belsejében nehéz és behatolása. A fensíkon ÉNy-DK-i irányban hegyláncok húzódnak el s a hegyek D-felé, a Szkutarii-tó felé alacsonyodnak. A Brda magasabb (1200-1500 m.) mint a Crna gora; Ny-i részében még tulnyomó a fensík, azonban K-i részében hegyláncok és változatos alaku hegycsúcsok gyakoriak. Itt emelkednek M. legmagasabb hegytömegei, a Durmitor (2528 m.), a Kom (2448 m.); itt vannak az Alpokhoz hasonló változatos vidékek, meredek falu völgyek, hegyszurdokok és néhol szétágazó völgyhálózatok is. Szélesebb lapály, a Podgoricai, csak a Szkutarii-tó környékén van. Miként a felület külső ugy belső geologiai alkotásában is különbség látható a Crna gora és Brda közt. Amaz, a partvidék és az alluvium takarta lapályt kivéve, csupa krétamészből áll; emez palákból, a legkülönbözőbb formációju mészkövekből és eruptiv kőzetekből áll.

Vizek.

Miként geologiai, hidrográfiai tekintetben is különbözik M. Ny-i része a K.-itől. Amaz a karszt jellegét viseli magán, vizei csekély számuak, sok helyen ravaszlyukakban vesznek el és ezért a lakosok valóságos vizhiányban szenvednek; egyedüli állandó vizü folyói a Zeta és Rijeka. A K-i részen a palás kőzetek közt gyakoriabbak a patakok és hosszabb folyók is képződtek, aminő a Moracsa (11 km.), Lim, Tara (132) és Piva (91). D-i határon egy része (350 km2) a Szkutarii-tónak még M.-hoz tartozik; többi kis tavai vagy inkább mocsarai 20 km2-nyi területet borítanak. Mig a karsztjellegü vidéken a tavak lefolyás nélküliek, a Brda tavai nagyobbára patakokkal vannak összeköttetésben. Ezek legszámosabbak a Durmitor-csoportban. Az éghajlat Ny-on nagy különbségeket mutat föl a nappal és éjjel, a tél és nyár között. K-en a különbségek csekélyebbek és az eső gyakoribb. Nagy különbség van még az alacsonyan és a magasan fekvő részek közt. A magas hegyeket örökös hó takarja, ellenben a podgoricei lapályon a tél csupán esőzésekben mutatkozik. A különbségekhez képest a növényzet is különböző. A Szkutarii-tó mellett és a tenger partján a déli gyümölcsök (narancs-, olaj-, fügefa, borostyán stb.), szőllő és eperfa a szabadban tenyésznek. A Crna gorán csak bozótok, a Brdán középeurópai fák és erdők is találhatók. A hegyekben gyakoriak a medvék, farkasok és zergék; különösen a Rijekában számos az Aspius bipunctatus Bloch., amely hal jelentékeny kereskedelmi cikk.

Lakosság, termékek, kormány.

A lakosok számát (1879) 220 000-re, jelenleg pedig 240 000-re becsülik, kiknek nagyobb része görög keleti és a cetinjei meg osztrogi püspök hatósága alatt áll. A montenegróiak a délszláv törzshöz tartoznak; edzett, szívós, harcias, munkás és mérsékletes életü emberek, de a kulturának igen alacsony fokán állanak. (Egy M.-i férfi és nő szines képét l. az Európai népviseletet II. mellékletén.) Házaik kőből épültek és egy-egy családnak, valamint a házi állataiknak is lakóhelyül szolgálnak. A család szervezete patriárkális, a sztarjesina, az öreg, áll annak élén. Több családot együtt véve bratsztvónak, több bratsztvót falunak (szelo) v. törzsnek (pleme) és több falut együtt véve járásnak (nahija) neveznek. Az ugynevezett városok: Cetinye (2000 lak.), Podgorica (4000), Dulcigno (2000), Antivari (1500), Kolazsin (1500), Niksics (3000) és Danilovgrad (1000 lak.). A földmivelés még igen primitiv. A föld sok helyen még közös birtok; nagybirtok nincs sehol. A fő termékek kukorica, dohány (1894. 450 000 angol font), burgonya, rozs és köles. Bort a Csermnicska nahiijában és a podgoricai kerületben, továbbá Antivari és Dulcigno környékén termesztenek. Nagy területek egészen kopárak v. legfölebb legelőül szolgálhatnak. A kecskék és juhok számát 350 000-re, a szarvasmarhákét 60 000-re, a sertésekét 8000-re és a lovakét 3000-re becsülik. Az ipar kizárólag jelentéktelen házi ipar. A kereskedelem útjai csak ország- és gyalogutak. Buduából és Cattaróból Cetinyébe, innen Podgoricába és Niksicsbe, továbbá Antivariból a Szkutarii-tóhoz kocsiút vezet. A külkereskedelemben a bevitel értéke 200 000, a kivitelé 2 millió forint. A kivitel fő cikkei: Pyrethrum roseum, füstölt kecske- és juhhús, gyapju és bőrök; a bevitelé gabona, lövőszerek, gyarmatáruk és luxus-cikkek. Antivari és Dulcigno az osztrák-magyar Lloyd hajóállomásai. Az 1852. alkotott, 1855. és 1879. módosított alkotmány szerint M. név szerint korlátolt, valóban pedig abszolut monárkia, amelyben a végrehajtó hatalom a fejdelem kezében van letéve; az ő miniszterei: a miniszterelnök és belügyminiszter, a kül-, had-, pénz-, igazság- és vallásügyi miniszter. Az 1879-iki közigazgatási szabály értelmében a törvényhozói testületnek 8 tagból kellene állania, amelyek felét a fejedelem nevezi ki, felét pedig a fegyverre képes alattvalók választják. Tettleg azonban a törvényhozói hatalmat is a fejedelem gyakorolja. A fejedelemség 80 járásra van fölosztva; e járások élén a knyez áll, aki a békében a hatóság és háboruban a csapatvezér. Állandó hadsereg nincs, de azért minden fegyverforgató férfi katonakötelezett; csupán a mohammedán lakosok válthatják meg pénzért magukat. A fegyverforgató lakosok számát 35 870 gyalogosra és 856 tüzérre becsülik. A puskák száma 40 000, ezeken kivül van 2 ostromágyu, 2 bronz 12 fontos, 12 acél- és 6 bronz Krupp-féle, végül 24 hegyi ágyu, amelyek Spuzban vannak elhelyezve. Az iskolák látogatására minden gyermek kötelezve volna; tettleg azonban van 70 népiskola 3000 fiu- és 300 leánynövendékkel. Azonkivül van egy teologiai szeminárium és egy gimnázium Cetinyében és az orosz cárnő költségén fentartott felsőbb leányiskola 44 növendékkel. Az első foku igazságszolgáltató hatóság a járási knyez, a felebbviteli forum a veliki sud Cetinyében, amelytől még a fejedelemhez lehet appellálni. A szegények istápolására szolgálnak a közmunkák, amelyeknél Oroszországból küldött gabonával fizetnek. A fejedelemség jövedelmeit 600 000 frtra becsülik; róla kimutatást soha sem közölnek.

Története.

M. a történelemben először a hatalmas István Du?an (megh. 1356.) szerb cár korában tünik fel Zeta név és a Balsics-család uralma alatt. Ebben az időben Szerbia fenhatósága alatt állott, de a rigómezei (1389) ütközet után ezen fenhatósági kötelék megszünt és a Balsicsek fentartották függetlenségöket a törökök és a velenceiek ellen. 1421. meghalt az utolsó Balsics és Crnojevics István új dinasztiát alapított, mely Skanderbéggel együtt dicsőségesen harcolt a törökök ellen. 1516. II. György lemondott és a kormányt Basilius metropolitának átadta. M. ezáltal teokráciai állam lett és az maradt időnkig. M. régibb története a törökök ellen folytatott harcokból állott, kik hiába törekedtek a hős nemzetet leigázni. 1697. Petrovic-Njegu? Danilo viadikával (vladika a. m. püspök) a mai dinasztia a trónra jutott. Danilo 1702. a völgyekben lakó összes keresztényből lett mohammedánusokat megölette és azután 33 éven át dicsőségesen megvédelmezte függetlenségét. Gyenge utódja Száva alatt 1767. felmerült egy Mali Stjepannak nevezett kalandot, aki magát a meggyilkolt III: Péter orosz cárnak adta ki, hitelre talált és a vladika mellett haláláig (1774) ugyszólván uralkodott. Az ő tekintélyének volt köszönhető, hogy a M.-iak az 1768-iki borzasztó török támadást (120 000 török és 20 000 velencei) győzelmesen visszaverték. 1782-ben Péter vladika uralkodásával M. számára új korszak kezdődött. Albániai Kara Mahmud pasa 30 000-nyi seregének megsemmisítésével (1796) hosszabb időre véget vetett a török támadásoknak. 1798. pedig az első polgári törvénykönyvet bocsátották ki. 1805. a franciák ellen háborut kezdett, melyben az egész Bocche di Cattarót elfoglalta és Raguzáig hatolt, de 1807. az oroszok kivánságára az elfoglalt területet visszaadta a franciáknak. 1813. ismét elfoglalta a Bocchét, de azt Oroszország kivánságára Ausztriának átengedte. Utódja II. Péter (1830-51) szintén folytonosan harcolt a törökök ellen, de amellett a civilizáció okos terjesztésén is dolgozott és nagy költői hirnévre is tett szert (l. Péter Petrovic-Njegu?). 1852. Danilo jutott a trónra, 1853. győzelmesen harcolt a törökök ellen, 1855. aztán megházasodott és azzal végkép megszüntette a teokráciát. Nem is használta többé a püspök (vladika) címét, hanem «a szabad Crnagora és Brda fejedelme és urának» irta magát. 1855. új törvénykönyvet adott ki. 1858. a grahovói járást elfoglalta, de már 1860 aug. 13. meggyilkoltatott. Utódja unokaöccse, I. Miklós lett (l. Nikita), ki már 1861. és 1862. háborut viselt a törökök ellen, mely reá nézve szerencsésen végződött. 1876 jul. 1. másodszor háborut üzent a portának, Vucsidolnál fényes győzelmet vívott ki, mire nov. 2. 1877 ápr. 13-ig tartó fegyverszünetet kötött. Az erre következő hadjáratban a M-iak ismét egy győzelmet a másik után vívtak ki, elfoglalták Antivarit, Dulcignót és előrenyomultak egészen Skutariig. Az 1878 jan. 31. békekötés véget vetett a háborunak, melyben a M-i fejedelem 12 nagy csatában, 10 nagyobb és 50 kisebb ütközetben győzelmet aratott. A san-stefanói szerződés által M. 10 000 km2 területet 200 000 lakossal nyert, melyet azonban az albánok ellenszegülése folytán csak 1880. tudott végkép elfoglalni. 1890. nagy éhség dühöngött M.-ban, melyet különösen Oroszország iparkodott csillapítani, mely Miklós fejedelem palotáját is ebben az évben nagyobbította. Hálából ez utóbbi elrendelte, hogy ezentul az orosz nyelv minden M.-i iskolában tanítassék. 1894. megújult az albán határviszály. Az Oroszországgal való barátságos viszony II. Miklós cár alatt is fenmaradt, aki 1895 (aug.) 30 000 puskát, több ágyut és egy hadihajót ajándékozott M-nak. 1895 máj. 16. a kormány az osztrák-magyar monárkiával postaszerződést kötött.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is