San Felipe de, Uruguay dél-amerikai köztársaság fővárosa,
215 km.-nyire Buenos-Ayrestől, egy szelid lejtőjü félszigeten a La
Plata-torkolt közelében, 2700 m. széles öböl partján, szemben a 148 m. magas
Cerro nevü dombbal, vasutak végpontja, (1893) 225 662 lak., akiknek közel fele
idegen (spanyol, olasz, francia és argentinai). Az ipar meglehetősen
kezdetleges, de a kereskedelem élénk. Uruguay összes bevitelének 90 és
kivitelének legalább 70%-a ezen a városon megy át. A kivitel értéke közel 20 és
a bevitelé több mint 26 millió dollár. Amaz leginkább Anglia, Belgium,
Franciaország, Brazilia, az Egyesült-Államok, Argentinia és Kuba felé irányul;
fő cikkei: bőrök, gyapju, csontok, szarvak és húskivonat. A betüvel kiválóbb
cikkei pamutáruk Angliából, gyapjuáruk Francia- és Németországból,
mezőgazdasági gépek, vasúti felszerelések dohány és szivar, faolaj, cukor,
rizs, rum és bor. 1892. érkezett 1068 tengeri hajó 1,4 millió tonna tartalommal
és 2571 folyami vagy parti hajó 1,1 millió tonna tartalommal. A legfontosabb
európai kikötőkkel M. rendes hajóösszeköttetésben áll. M. egyike D.-Amerika
legszebb városainak; egyenes és széles utcái számos négyszögre (cuadras)
osztják. legszebb tere a Plaza Independencia, amelyet egy szabadságszobor
díszít. Kiválóbb épületei: a két tornyu székesegyház, a kormányzói és
kongresszusi palota, a börze, a Solis-szinház 1800 látogató számára, az 1825.
alapított nagy Caridad-kórház. Közművelődési intézetei közül a kiválóbbak az
egyetem jogi és orvosi fakultással, a nemzeti muzeum értékes etnográfiai
gyüjteménnyel; nyilvános könyvtár, katonai és mérnöki iskola; vakok, árvák és
szegények háza. M.-t 1725. alapították, 1792. lakóinak száma már megközelítette
a 30 000-et. 1808. felszabadult a spanyol alkirályság, 1825. a braziliai uralom
alól. 1828. lett Uruguay fővárosává. 1807. az angolok, 1814. az argentinaiak,
1815. ismét az uruguayak foglalták el. 1860. kiűzettek a jezsuiták. V. ö.
Bordoni, M. e la republica dell Uruguay descrizione statistica (Milano 1885).
Forrás: Pallas Nagylexikon