Montferrat

(ejtsd: monferá), ezelőtt független olasz hercegség Piemont, Milano és Genova közt a Po mindkét partján, 2750 km² területtel, Casale Montferrato fővárossal. Hercegei közül többen kitüntették magukat, igy Konrád, akit 1192. az amasszinok öltek meg és II. Bonifacius, aki a negyedik keresztes hadjáratnak volt egyik vezére. A XIII. sz.-ban a guelf-ghibellin küzdelmeket saját javára zsákmányolván ki, Guglielmo hatalmát jelentékenyen megnagyobbította, 1292. azonban Alessandria fogságába esett, ahol kalitkába zárva meghalt. Fia Giovanni csak nehezen birta atyja birtokai megmenteni; Giovanni fiörökös nélkül hal meg és igy a hercegséget leányának, Jolántának és Andronikos kelet-római császárnak fia, Theodorus örökölte. Ennek fia, II. Giovanni emelte a hercegséget virágzása legmagasabb fokára. A XV. sz.-ban M. szavójai hűbér lett. A Palaiologok kihalta után 1536-ban a hercegség maradványa II. Gonzaga Frigyes mantovai hercegre szállott. A Gonzagák kihalta után 1627. Szavója újabb igényeket támasztott az 1574. II. Miksa császár által hercegségre emelet M.-ra és a cherascói békében 1631. néhány városát meg is kapta, mig a nagyobb rész a Neversekre szállott. Midőn a Neveers-dinasztia utolsó tagját 1703. Il Lipót császár száműzte, Szavója az egész hercegséget megszállotta és azt az 1713-iki békében meg is kapta. Jelenleg M. Tornino olasz tartománynak egy része.

Forrás: Pallas Nagylexikon