Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
montíroz to mount
montírozás fitment
montírozás mounting

Magyar Magyar Német Német
Monti... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Monti

1. Alajos, olasz származásu bécsi gyermekorvos, szül. Abbiategrassóban 1839 okt. 13. Bécsben tanult s 1869. habilitáltatta magát, mire 1871. a bécsi poliklinika egyik osztályának főnöke, majd 1887. a gyermekgyógyászat nyilvános rendes egyetemi tanára s 1893. a poliklinika igazgatója lett. Számos monográfiája közül fontos: Epidemische Cholera (Gerhardt, Handbuch der Kinderkrankheiten c. vállalatában); Krup und Diphteritis im Kindesalter (Bécs 1885) stb., kiadta (1880 óta Bginskyval, most Frühwalddal) az Archiv für Kinderheilkunde folyóiratot. Alberttel együtt pedig egyesületet alapított a tengerparti gyermek-menedékházak létesítésére, melyek közül az első (150 gyermekre) San Giovanni in Pelagóban Rovigno mellett meg is nyilt.

2. M. Vince, Olasz költő, szül. Fusignanóban 1754 febr. 19., megh. Milanóban 1828 okt. 13. Ferrarában tanult s 1778. Rómába ment, hol Braschi herceg titkára lett. Alfieri babérjai csábították első tragédiája (Aristodemo) megirására, melyet 1787. páratlan sikerrel adtak Rómában; de már a másodikat (Galeotto Manfredo, 1788) hidegebben fogadták. Midőn a francia forradalom kitört, M. határozottan ellenséges állást foglalt ellene; később mégis Napoleon dicsőítői közé állt be, s Milanóban mint a Cisalpin-köztársaság titkára kapott állást. Majd Párisba ment, s a College de France tanára lett; ekkor fejezte be Caio Gracco c. tragédiáját. Visszatérvén Olaszországba, Paviában az ékesszólás tanára volt, majd Milanóban udvari költő, Napoleon megkoronáztatása után pedig Olaszország történetirója; fordulván a kocka, M. is elveket cserélt és az osztrák uralom szolgálatába szegődött. Műveinek teljes és legjobb kiadásai a milanói (Opere, 1839) és a firenzei (Prose e prosie, 1817). V. ö. Monti A., V. M., notizie stor. e lett. (Róma 1873); Vicchi, V. M., le lettere e la politica in Italia (1879-1887); Zumbini, Sulle poesie di V. M. (Firenze 1886) stb.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is