Montreal

Kanada legnagyobb és legnépesebb városa, katolikus püspök székhelye, Quebec tartományban, a Szt. Lőrinc és az Ottava összefolyásánál, M. szigeten (50 km² ter.), több vasúti vonal mellett, (1893) 221 318 lak., akiknek több mint fele francia; jelentéktelen iparral, de annál virágzóbb kereskedéssel. A kereskedést előmozdítják a hajózócsatornák és a Szt. Lőrinc folyó, amelyen a kisebb tengeri hajók is feljöhetnek a 7,6 km. hosszu és minden modern segédeszközzel felszerelt folyami kikötőig, továbbá az Ottava; mindkettő azonban csaknem félévig be van fagyva; ekkor az árukat New-York, Portland, Halifax és St. Johnba szállítják a tengerpartra. A kivitel fő cikkei: búza, kukorica, állatok, főképen juhok, fagyasztott hús, sajt, tojás, fa és foszfátok; a bevitelé: rizs, kávé, dohány, cukor, só, szóda, vas- és acéláruk, pamut, juta és szén. Az összes áruforgalom értéke meghaladja a 70 millió dollárt. A rendesen épült, bár sok helyen szűk utcákból álló városnak a mellette emelkedő Mount Poyalon gyönyörü terjedelmes parkja van. Protestáns egyeteme (Mc Gill College und University), 5 fakultásból áll, 1067 hallgatóval (köztük 117 nő) és különböző gyüjteményekkel, laboratoriumokkal, meg obszervatoriummal van ellátva. A jelentékenyebb épületek: a Notre-Dame-templom, 70 m. magas tornyokkal; a római Szt. Péter-templom mintájára épített székesegyház; a protestáns Christ Church, a legtökéletesebb gót épület É.-Amerikában; a Windsor-hitel; City-Hall és a hires Victoria-híd, 2637 m. hosszu, 24 oszlopon nyugvó csőhíd, amelyet 1857. nyitottak meg, s 40 millió frankba került. Legszebb főutcái a Notre-Dame és a Saint-James. Azon helyre, ahol M. van, 1535. Cartier Jacques jutott el először; a várost azonban csak 1642. Chaumedy Pál alapította, 1760. az angolok foglalták el, 1775. az amerikaiak foglalták el, de a rákövetkező évben ismét elhagyták. 1849-ig Alsó-Kanadának volt a fővárosa. V. ö. Morin és Maisonneuve, Le vieux M. (1884).

Forrás: Pallas Nagylexikon