Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Morálpedagó... ----

Magyar Magyar Német Német
Morálpedagó... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Morálpedagógia

A XIX?XX. sz. fordulóján jelentkező ped.-i irányzat, amely az erkölcs tanításának ped.-i kérdéseivel foglalkozik. Egyik ága a herbartiánus nev.-sel szemben a vallásos alapon való erkölcsi nevelés mellett foglal állást. A J. F. Herbart nev.-i koncepciója nyomán kialakult képzést ezen irányzat képviselői nem tartották kielégítőnek. Herbart ugyan a nev. fő céljaként jelölte meg az erényt, de elméletének ezt a vonatkozását nem dolgozta ki olyan alaposan, mint a didaktikát. A morálpedagógia más ágának képviselői a felekezeteken kívüli erkölcsi nev.-t hangsúlyozták. Az Amerikai Egyesült Államokban és Angliában a századfordulón etikai társaságok jöttek létre, s mozgalmuk hatására 1908-ban Angliában összehívták az első nemzetközi morálpedagógiai kongresszust, amelyet később hosszabb-rövidebb szünetekkel több hasonló találkozó követett. 1986-ban az Amszterdamban összehívott nemzetközi morálpedagógiai tanácskozás az erkölcsi nev. és fejlődés filozófiájának kérdéskörével foglalkozott. Itt hangsúlyos és erősen vitatott kérdésként merült fel a Jean Piaget és Lawrence Kohlberg által képviselt kognitív-strukturalista megközelítés, amelynek közp.-jában a morális gondolkodás fejlesztése áll. A morálpedagógia gyakorlati problémái napjainkban Európa-szerte a következők. A fennálló társ.-aknak nem áll rendelkezésre a magatartási szabályok, normák, értékek ált.-an elfogadott rendszere. A társ.-i viták gyakran éppen az alapszabályok érvényességéről folynak, s ebből következően az egyénre hárul a feladat, hogy kialakítsa saját viszonyulásait, értékrendjét. A globális problémák és fenyegetettségek (a túlnépesedés, az energia és az élelem aránytalan elosztása, a környezetszennyezés, a biológiai, orvosi, adminisztratív manipuláció lehetőségének erősödése, az erőszak terjedése stb.). Egyre közvetlenebbül érintik az egyén életét, s ez új erkölcsi értékek, orientációk kialakítását is igényli. E problémákból több alapvető morálpedagógiai kérdés ered. Hogyan alakítható ki az az erkölcsi, kritikus cselekvési kompetencia, amely lehetővé teszi, hogy az ember másokkal és önmagával szemben felelősséggel cselekedjék? Milyen ped.-i interakció, ill. milyen intézményes és általános társ.-i feltételek szükségesek a kritikus, morális cselekvési kompetenciák kialakításához? Hazánkban az évtizedekig tartó szinte teljes csend után 1989-től rendszeressé váltak a morálpedagógiai témájú viták. Ezek kulcskérdései a polgári humánetika és a valláserkölcs kapcsolata, az etikának mint tantárgynak a létjogosultsága a mai Mo.-on, valamint az erkölcsnev. lehetőségei egy pluralista demokráciában.

Szekszárdi Júlia

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is