Morbihan

(ejtsd: morbian), francia département Bretagne félszigetén az Atlanti-oceán, Loire-Inférieure,Ille-et-Vilaine, Côtes-du-Nord és Finistere között, 6798 km² területtel, (1891) 544 470 lak. Gránit, gnájsz, palás kőzetek alkotják emelkedéseit, amelyek ÉNy-on a Montagnes Noiresben érik el a legnagyobb magasságukat (297 m.). D-i részében a föld az Atlanti-oceán felé lejtősödik; ezen részében van a Lanvaux-puszta és ezen részében található számos megalit és menhir. Folyói mind az Atlandi-oceánba folynak, amelynek szaggatott partjai, nem számítva a 20 km. hosszu és 10 km. széles M. nevü belső tengeröblöt, 150 km. hosszuak. A parti folyók a Vilaine (230 km.) az Ousttal, a Auray, a Blavet (150 km.) a Kérustannal és a Laita az Ellével. A számos apró öböl közt a legjelentékenyebbek., a Pénerfi, a Cornaulti, Arzoni és a Quiberoni. A partjai előtt fekvő kisebb szigetek közt a legfontosabb Belle-Isle (l. o.). Az éghajlat igen enyhe és egyenletes; az eső gyakori. Földjének körülbelül 1/3-át gabonatermelésre fordítják és termesztenek rozsot (1892. 1 035 000 hl.), búzát (546 000), zabot (468 000), burgonyát, amikből exportra is jut; azonkivül termékei len, kender, alma és körte, amely utóbbiakból bort is készítenek, mert a szőllőtermelésre M. csak igen csekély mértékben alkalmas. Erdők és legelők nagy területeket foglalnak el, ez utóbbiakon számos szarvasmarhát (1887. 335 951 db.), továbbá juhokat és erős lovakat tenyésztenek. Jelentékeny meg a méhtenyésztés is, amely évenkint közel 200 000 kg. mézet szolgáltat, meg a halászat. Az ásványország fő terméke a vas, bányásznak még palákat és főznek tengeri sót. Ásványvizforrások vannak Pargo, Loyat, Hennebont és más helységek mellett. Egyedül a vasipar és hajóépítés jelentékeny. M. 4 járásra oszlik; ezek: Vannes, Lorient, Ploermel és Pontivy. Fővárosa: Vannes (l. o.), legnépesebb városa Loirent (l. o.). V. ö. Fouquet, Guide des touristes et des archéologues dans le M. (Vannes 1874); Joanne, Géogr. du M. (1878); Bulletins de la Soc. Polymathique de Vannes (1862 óta).

Forrás: Pallas Nagylexikon