Móré
-család (csulai és dadai). Magyar nemesi család, mely a XV.
és XVI. században szerepelt. Nevezetesebb tagjai: M. György, 1492. szörényi bán
volt; 1505. mint belgrádi bán részt vett a rákosi országgyülésen. - Fia, M.
László első ízben az 1514-iki pórlázadás alkalmával tünt ki. Részt vett a
mohácsi csatában és azután mint I. Ferdinánd király párthive rablásai és
garázdálkodásai által hírhedtté lett. Kiostromolták Palotából, mire megszökött,
de elfogatott. 1537. huszárjaival Eszék vidékét pusztította; 1543. pedig a
törökök elől, miután a Pozsony vmegyében levő Vöröskő várát Thurzó Eleknek
eladta, a mátraalji Nána várába menekült. A törökök innen is kizaklatták és
mint foglyot gyermekeivel együtt Konstantipnápolyba vitték, ahol meg is halt.
Idősebbik fia 1554. mint Kapudsi pasa említtetik. - M. Péter 1494. követ a
portánál. - M. Fülöp (l. o.). - M. János 1549. Salm által mint Balassa Menyhért
párthive Léván elfogatott. Benne kihalt a család. Nem bizonyos, hogy ebből a
családból való volt-e M. Péter, Várday kalocsai érsek házának gondnoka, aki ura
pénzével 1496. a Szerémségbe szökött, továbbá M. Mihály, belgrádi kapitány, aki
1521. a várat feladta a töröknek. A kőrösbányai, a paklisai, valamint a
jobbágyi M.-k is valószinüleg egyazon ágból fakadtak, mint a csulai.
M. Fülöp (vagy Csulai M. Fülöp), 1519. egri nagyprépost,
majd II. Lajos követe Velencében s 1524. pécsi püspök; a mohácsi csatában
vérzett el. Ez éppen Várhely tőszomszédságában nevelkedvén, kedvvel gyüjtötte
annak feliratos emlékei is s egy másolat-gyüjteménye maradt 1521-ből.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|