Morelli
1. Domokos, olasz képiró, szül. Nápolyban 1826 aug. 4.
Szülővárosában és Rómában nyerte kiképeztetését. Jelenleg a nápolyi művészeti
akadémia tanára és azonfelül a szenátus tagja. Kiválóbb képei: Borgia Cézár
Caoua ostrománál, A képrombolók, Sz. Antal kisértése, Krisztus a tengeren,
Mohammed imája a csata előtt, Mater dolorosa és Mária mennybemenetele (a
nápolyi kir. kápolnában).
2. M. János, olasz művészettörténeti iró, szül. Veronában
1816 febr. 25., megh. Milanóban 1891 febr. 28. Münchenben és Erlangenben
orvossá képezte ki magát, de sokat foglalkozott filozofiai és irodalmi
tanulmányokkal is; művészi körökben is megfordult megismerkedett Genellivel és
Kaulbachhal. Berlinben és Párisban is hosszabb időt töltött, 1840. Firenzében,
1842. Rómába ment, azután néhány évet S. Fermóban, Como közelében levő falusi
birtokán töltött, majd Bergamóba költözött, mind jobban kezdett a művészettel
foglalkozni és alapját vetette értékes képtárának, melyet végrendeletében a
bergamói városi képtárnak hagyományozott. 1848-ban részt vett az olasz
szabadságharcban, sőt mint követ Frankfurtban is járt. Folytonos tanulmányai
mellett mint szabadelvü politikus is szerepet játszott: 1860-ban Bergamo
képviselője lett a torinói új parlamentben. 1866. részt vett az Ausztria ellen
folytatott háboruban, 1873. szenátorrá nevezték ki. 1874. Milanóba költözött.
Korszakalkotó a modern képkritikában, melyben ő alapította meg az exakt
módszert, amely szerint a kép eredetét nem az általános benyomás, hanem az
ábrázolás részletei, az egyes formák szerint kell megitélni. Főbb művei: Die
Werke italienischer Meister in den Galerien von München, Dresden und Berlin,
stb. (Lipcse 1880; ezt valamint következő munkáit Ivan Lermolieff álnév alatt
adta ki); ugyanaz olaszul: Le opere dei maestri italiani nelle Gallerie di
Monaco, Dresda e Berlino (Bologna 1886); Kunst-kritische Studien über italienische
malerei, I. Die Galerien Borghese und Doria Panfili in Rom (Lipcse 1890); II.
Die Galerien zu München und Dresden (u. o. 1891); III. Die Galerie zu Berlin
(u. o. 1893).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|