Morfin

v. morfium. Az alkaloid csoportjába tartozó szénvegyületek; képlete C₁₇H₁₉NO₃+H₂O. A papaver somniferum zöld magtokjának megszárasztott nedvében, az opiumban található mekonsavas és kénsavas M. (0,1-21%). Az opiumból többféle módon készül. Merk eljárása szerint ugy, hogy a porrá tört opiumot hideg vizzel kivonják; a folyadékot 60°-ot meg nem haladó hőmérsékleten szörp sűrüségére bepárolják és azután porrá tört nátriumkarbonáttal elegyítik. 24 óra mulva a kiválott csapadékot leszűrik és előbb hideg vizzel, később 80%-os borszesszel kimossák. A csapadékot ezután kevés ecetsavban oldják és az oldatból ammoniával a M.-t leválasztják. A borszeszből kikristályosított M. apró prizmákból áll; fs. 1,3; szagtalan és keserü ízü. Forró vizben is nehezen (500 sr.-ben) oldódik, oldata lúgos kémhatásu. Kloroformban, petroleuméterben, benzinben oldhatatlan. Könnyebben oldódik forró borszeszben, legkönnyebben az alkali lúgokban. Savakkal vizben oldható sókká egyesül, melyek közül legfontosabb a magyar gyógyszerkönyvben is hivatalos sósavas M. (C₁₇H₁₉NO₃.HCl+3H₂O).

Az ecetsavas M.-t is (C₁₇H₁₉NO₃.C₂H₄O₂+3H₂O) használták, mig rá nem jöttek arra, hogy e vegyületből állás közben ecetsav távozik el és igy M.-tartalma nem állandó. Sóinak oldatából a M. nátriumkarbonáttal v. ammoniával leválasztható, mert e kémszerek fölöslegében a M. nem oldódik Reakciói: a M.-sók oldata az alkaloidok általános kémszereivel (jódos jódkálim, foszformolibdénsav, csersav stb.) csapadékot ad; legbiztosabban felismerhető arról, hogy koncentrált kénsavval készült szintelen oldata 1 csepp koncenrált salétromsavtól vérvörös szinü lesz.

A M. a leghatalmasabb és leggyakrabban alkalmazott orvosszerek egyike. Mint az opium leghatásosabb alkotórésze, a legtöbb esetben tökéletesen képes pótolni az utóbbik. Kis mennyiségü (1/2-1 centigramm) M.-nak bevétele v. bőr alá fecskendezése után kellemes bágyadtság, a félkábultságnak bizonyos neme jelentkezik, majd pedig álmosság és (esetleg több óráig tartó) alvás. Némelyeknél már ilyen kisebb, de legtöbbször csak nagyobb dózisok vétele után fejfájás, hányási inger, kedvetlenség, kimerültség következik. Ha valaki (rendesen krónikus fájdalmas bajokban szenvedők) gyakrabban kénytelen a M.-hoz folyamodni, akkor szervezete csakhamar megszokja a M.-t és a M.-betegség, morfinizmus fejlődik. Ez a borzasztó betegség, mely tönkre teszi az egyénnek az élettel való harcra legszükségesebb, legbecsesebb szellemi tulajdonságait és testi jóvoltát egyaránt, métán sorakozik a modern élet egyéb nagy tömeg-betegségei, az alkoholizmus, nikotianizmus és kokinizmus mellé. A M.-beteg idővel idegessé lesz, kötelességeit, hivatalát, családját elhanyagolja, hazuggá, erőszakossá, jellemileg gyöngévé lesz, nemi impotencia s evvel kapcsolatban pervezitások lépnek előtérbe, emlékezőtehetsége és intelligenciája alászáll s valóságos elmebaj (paranoia) is fejlődhetik ki nála. Utolsó életéveikben végre testük lefogyatkozik, arcuk fakó, izomzatuk satnya lesz, étvágyukat veszik s már életükben a haldoklónak képét mutatják. A hevenyés M.-mérgezés gyógyítása izgató és cserzősav-tartalmu italoknak (fekete kávé, tea) adásában, szükség esetén mesterséges lélekeztetésnek és az egyetlen ellenszernek: atropinnak (esetleg pikrotoxinnak) alkalmazásában áll.

Forrás: Pallas Nagylexikon