Mormonok

v. ahogy ők magukat nevezni szeretik: az itélet napjának szentjei (ang. letter-day saints), amerikai vallásfelekezet, melyet 1827-ben Smith József alapított. Ő ugyanis a M. előadása szerint a jelzett évben egy látomásban részesült, mely minden felekezet tévedései felől felvilágosítván, őt magát nyilatkoztatta ki egy új kijelentés organumául. Egy angyalnak parancsolatára ásni kezdett, s megtalálta a földben a kijelentés tábláit (a Mormon-könyvet), melyet a szintén megtalált Urimés Thummim szemüveggel kibetüzött és lefordított. E könyv azt beszéli el, hogy egy jeruzsálemi polgárnak, Lehinek családja Zedékiás király alatt kelet felé vándorolva a pusztaságon át a tengerhez s végre Amerikába jutott el. A Lehi négy fiától leszármazott törzsek a legfiatalabb fiu után mindannyian nefitáknak neveztetve, elszaporodtak, s mát Krisztus születése előtt keresztényeknek nevezték magokat; Krisztus halottaiból való feltámadása után megjelent közöttük s hirdette nekik az evangeliumot. Ennek folytán a nefiták patriárkáik alatt keresztény életet folytattak; de utóbb viszálykodások ütöttek ki közöttük, mig végre bűnökbe sülyedve, a lamaniták törzsétől, kiknek maradékai a mostani indiánok, kiirtattak. Ekkor nyerték az utolsó próféták a parancsolatot, hogy jegyezzék föl a hűtelen nép történetét. E följegyzéseket gyüjtötte össze Mormon, fia Moroni pedig berekesztette a könyvet, mely egyiptomi betükkel táblákra iratva, isteni parancsra eltemettetett, hogy «az itélet napján» az előre határozottan kijelölt Smith József által majdan ismét föltaláltassék. Igazság szerint a Mormon-könyv regényszerü feldolgozása ama mesének, hogy Amerika őslakói a zsidóktól származtak. A könyv tulajdonképeni szerzője Spaulding Salamon (megh. 1816.), Ohio államban New-Salemben presbiteriánus lelkész volt. Smith 1830. jun. 30. New-York államban, Fayetteben 30 taggal egy új vallási egyesületet alkotott, s 1831. a közvéleménynek rájok nézve kedvezőtlen alakulása után az új gyülekezettel együtt Ohio államba huzódott; itt megnyerte a jóslás és kijelentés adományát, s befejezte az addigi egyszerü presbiteriánus rendszert eltörlésével gyülekezete szervezését. A felekezet élén a látnok és elnök áll, mellette, de neki alárendelve, két tanácsossal. Utánok jő a 12 apostolból álló választmány s ezek után a hetvenek tanácsa. Ezek csak teljes számu gyülésen és egyhangulag hozhatnak határozatokat, s együtt alkotják az egyház egyetemes gyülését. Nehéz esetekben egy 12 főpapból álló főtanács dönt. Istenitiszteletök gazdag mindenféle szertartásban s főként imádkozásból, éneklésből, prédikálásból, megáldásból, keresztelésből és úrvacsoravételből áll, de nincsen benne semmi imádásszerü, és nem ritkán vad kurjongatásba s féktelen vígasságba fajul át. Istenitisztelet folyamán bármelyik gyülekezeti tag is felszólalhat, de prédikációik tárgya korántsem mindig vallásos.

Az új felekezet gyorsan szaporodott ama merészség folytán, mellyel Smith a maga jelenéseit hirdeté, s az általa kiküldött misszionáriusok is nagy buzgósággal működtek a mormonizmus érdekében. Először a legközelebbi hozzátartozókra és barátokra szorítkozva, későbben mind több és több hivet nyert a felekezet, de amely igen nehezen tudott állandó helyen megtelepedni, amennyiben a nép mindenütt ellenszenvvel viseltetett iránta. Ohio államból Misszuriba, innen Illinoisba költöztek a M., hol Nauvoo várost alapították. Itten Smith vallási méltóságával a polgármesteri s a polgári őrség fölötti tábornoki rangot is egyesítvén, kijelentései által korlátlan hatalommal uralkodott hivei fölött. Először saját magának és bizalmasainak megengedvén a többnejüséget, majd általánosan kötelezővé tevén azt követőire nézve: a nép fellázadt ellene, Smith börtönbe vettetett s abban Hiram testvérével együtt az elkeseredett nép által megöletett. Helyére mint «a M. látnoka, kijelentéstevője és elnöke 175 Brigham Young került (l. Young). Nauvooból elűzetve, 1847. a Nagy-Sós-tó (Great Salt-Lake) vidékére, az Egyesült-Államok akkori határpontjára vitte Brigham Young az ő hiveit, hol megalapították a mormon Utah államot, bekebelezvén azt a többi Egyesült-Államok közé. Szembetünő jelenség a M.-nál a kultura magas foka földeik mivelésében, különböző közhasznu intézmények: egy egyetem, nyilvános iskolák, műhelyek, szinházak stb. állításában, erőik egyesítésében; ugy hogy gazdagságuk vonz hozzájuk sokakat. Misszionáriusaik nemcsak Amerikában, hanem Európában is toborzanak a felekezetnek hiveket. Egyházi fennállásuk 50 éves jubileumán, 1880. önmaguk által összeállított adatok szerint a M. száma Utah államban 111 820 volt, s ezeken kivül Arizonában 1895-re, Coloradóban 600-ra, Nagy-Britanniában 5231-re, Skandináviában 5205-re, Németországban 798-ra ment hiveik száma. Az Egyesült-Államok kongresszusa 1882. föltétlenül eltörölvén az állam területén a többnejüséget; a M.-nak nem lehet többé eddigi helyükön otthonuk, s most már Mexikóban keresnek, hogy teljes vallási meggyőződésüket követhessék, új lakatlan területet.

Forrás: Pallas Nagylexikon