Morosini
a VIII. sz.-tól fogva Velence egyik legnevezetesebb
patricius-családja. M. Domenico volt az első, ki e családból 1148-56. mint doge
állt Velence élén. Magyarországgal békét tartott épp ugy, mint Marino M.
(1249-52). Unokája volt Tommasina Katalina, az «Adria királynéja», az «új
Eszter», az «ibolyás hölgy», István magyar hercegnek (II. András fiának)
második neje, III: András magyar király anyja. (L. István, 6.) Férjének
elhunyta után (1271) mindhaláláig lefátyolozva járt. Fia trónra jutván, a
Habsburg Alberttel kötött békét (1291 aug. 28.) követő esztendőben
Magyarországba költözött s ott élt mint idősebb magyar királynő s Tótország
hercegnője. 1300. még van róla okleveles adalék. E családból származott M.
Mihály is, ki 1382. csak 4 hónapig s Ferenc, ki 1688-94. volt doge, ki
különösen a törökökkel kitört háboruban tünt ki. Egymásután foglalta el a jóni
szigeteket, a Peloponnezust, sőt Hellasz egy részét is Athénnel. Seregében
leginkább kitüntek a peloponnezusi mainoták s a Degenfeld gr. és Königsmark
vezetése alatt álló németek. A hires család utolsó egyenes leszármazottja,
Gattenburg-Morosini Soredana grófné Velencében, 1884 dec. 7. elhunyván,
örökségének egyharmadát, anyai ágon való rokonság révén, a Szápáry grófok
kapták.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|