Mortalitási táblák
a népességi statisztika halandóságra vonatkozó adataiból
szerkesztett táblázatok, amelyeket az életbiztosítási számításoknál használnak.
A M. segítségével arra a kérdésre kell válaszolni, hegy meghatározott számu,
ugyanazon egy évben született emberek közül bizonyos adott számu év eltelte
után hányan lesznek életben? A legtöbb táblázat az újszülöttekkel kezdi az
adatokat s addig folytatja, amig a vizsgálódásra felvett számu egyének
mindnyájan el nem halnak. Halley volt az első, ki 1692. statisztikai
megfigyelések alapján rendszeres M. készítéséhez fogott s azóta már többen
foglalkoztak e fontos és nehéz feladat megoldásával, miközben különböző
alapelveket használtak fel. Nevezetesebbek a M. közül: 1.
Süssmilch-Baumann-féle táblák, melyek már elavultak s a valónál nagyobb
halandóságot mutatnak ki, éppen ezért csak a halálesetre szóló biztosításoknál
használták ezeket, az életjáradék-számításoknál ellenben mellőzték őket. 2.
Deparcieux táblái 1746-ból valók, az adatok a 3 éves korral kezdődnek és 94
éves korig terjednek; számos év adataiból készültek s életjáradékok
számításánál használatosak. 3. Kerseboom táblái a németalföldi
járadék-biztosító társaságoknak 100 évet meghaladó tapasztalataiból készültek
1738., értékük felől eltérnek a szakemberek véleményei. 4. Carlislei táblákat
Heysham dr. Carlisle városának 1779-87. terjedő halálozási adatai alapján
dolgozta ki, de minthogy ez adatok csak 1616 halálesetre terjednek ki, a
számítások eredménye megbizhatatlan. 5. Finlaison táblái, vagy másként
Government Tables 1829. az ir és angol kormány járadék-papirosainak
számvetésére dolgoztattak ki. 6. Az Equitable-táblák, melyeket az Equtable
biztosító társaság egyik hivatalnoka, Morgan dolgozott ki, csupán a társulat
tapasztalataira vannak alapítva. 7. Florecourt táblái a Deparcieux adatai
alapján a mult század második felében készültek s a Kerseboom-táblák szerint ki
vannak egészítve az első három év adataival is. 8. A 17 angol életbiztosító
társaság táblái 83 905 egyénre és 13 781 halálesetre vonatkoznak s a Heym dr.
által végzett javításokkal használtatnak. 9. Brune táblái, a porosz özvegyi
nyugdíj-intézetnek 58 évi adatai alapján készültek s ma is használatban vannak
a Heym der. és Fischer dr. által rajtuk eszközölt módosításokkal. 10. Fáy
András és 11. Fényes Elek táblái tulajdonképen csak mint magyar históriai
adatok érdemelnek figyelmet, amennyiben a kérdéses táblázatok minden hatósági
statisztika nélkül készültek s bennök hellyel-közzel öt-öt éves átlagszámok is
szerepelnek, ami a táblák megbizhatóságát nagyban csökkenti; a kimutatott
halandóság a valóságnál nagyobb, mindazáltal el kell azonban azt ismerni, hogy
a nagy szorgalommal, magánúton összegyüjtött jelentékeny tömegü adat
megszerzése és feldolgozása Fáynak és Fényesnek az úttörők dicsőségét minden
esetre biztosítja. L. még Népesedés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|