Mortier

(ejtsd: mortyié) Ede Adolf Kázmér József, Treviso hercege, francia marsal, szül. Câteau-Cambresisben (Nord) 1768 febr. 13., megh. merénylet következtében 1835 jul. 28. Katonai pályáját 1791. kezdte meg. 1800. Napoleon mint első konzul Páris főparancsnokává nevezte ki, 1803. pedig Hannovera megszállását bizta reá. 1804. a tüzérség fővezére lett, 1805. pedig a császár marsallá tette. A poroszok elleni háboruban (1806) megszállotta Hessent (nov. 1.), azután a Hanzavárosokba nyomult, és miután a svédeket Anklam mellett (1807 ápr. 16. és 17.) megverte, a schlatkovi fegyverszünetet kötötte meg velök (ápr. 18.) A friedlandi csatában (jun. 14.) a bal szárnyat vezényelte. 1808. a császár Treviso hercegévé nevezte ki, mire aztán a spanyol harctéren szerzett babérokat. Az 1812. orosz hadjáratban az ujonc-gárda parancsnoka lőn és ennek élén harcolt 1813. Lützen, Bautzen, Drezda, Lipcse és Hanau csataterein is. 1814 márc. 30. Marmont marsallal együtt Párist védelmezé. Ápr. 8. meghódolt XVIII. Lajos előtt, aki a pair méltóságot adományozta neki. 1815. március havában Napoleon pártjára állott, aki Franciaország É-i és Ny-i erődeinek főfelügyeletével bizta meg. Ezért Lajos király a második restauráció után a pair méltóságtól megfosztotta. Lajos Fülöp trónralépése után. M. egy ideig (1832) szt. pétervári követ volt. 1833. a becsületrend főkancellárjává, 1834 nov. 18-án hadügyminiszterré és a miniszteri tanács elnökévé nevezték ki; M. azonban már 1835 febr. 20. megvált állásától. 1835 jul. 28. áldozatul esett Fieschi pokolgépének, melyet ez Lajos Fülöp ellen intézett. Szülővárosa és Lille emlékszobrot állítottak neki. Fia, M. Napoleon, Treviso hercege, szül. 1804 aug. 7., megh. 1869 dec. 29. 1845. pairré, 1853. a szenátus tagjává, 1862 nov. 1. pedig III. Napoleon kamarásává lett. Ennek idősb fia M. Ipoly Károly Napoleon, Treviso hercege, szül. 1835 máj. 4.

Forrás: Pallas Nagylexikon