Morus Tamás

Morus Tamás (More), angol államférfiu és humanista, szül. Londonban 1480., lefejeztetett u. o. 1635 jul. 6. Gyermekkorát Morton canterburyi érsek udvarában töltötte és azután Oxfordban tanult; nemcsak a jogban, hanem a klasszikus nyelvekben és a teologiában is csakhamar kitünt. Azután sheriff lett Londonban és ebben az állásban 1503. a VII. Henrik által kivetett adók ellen tiltakozott, midőn pedig a király e miatt üldözőbe vette, Franciaországba menekült. VIII. Henrik trónra lépte után M. hazatért és rövid idő alatt annyira megnyerte a király bizalmát, hogy ez őt a titkos tanács tagjává, kincstárnokká és a lancasteri hercegség kancellárjává emelte; a parlament pedig a speaker székébe ültette. Politikai kérdésekben M. Wolsey kancellárral tartott, egyházi kérdésekben pedig a kat. vallást védte a beszivárgó reformáció ellen, sőt a királyt Luther támadása ellenében külön röpiratban megvédelmezte. Wolsey bukása után (1529) VIII. Henrik M.-t tette meg lord-kancellárrá és reá bizta az állampecsétet. M. új méltóságában is megőrizte azt a rendkivüli önzetlenséget és részrehajlatlanságot, melynek első sorban gyors emelkedését köszönhette, de buzgó katolikus létére a protestáns hit követőit erélyesen üldözte. A királlyal a válópöréig jó lábon állott. M. ugyanis sehogyan sem helyeselte Henrik elválását első nejétől, Katalintól, és midőn a király ebbeli szándékával fel nem hagyott: M. összes méltóságairól lemondott és Chelseába vonult vissza. De ezzel ki nem engesztelte a haragvó királyt. Midőn 1534. az új trónörökösödési rendet kihirdették, melyben Henrik első házasságát semmisnek és az abból származott gyermekeket törvényteleneknek nyilvánította: M. e pontokra megesküdni vonakodott. A boszus király e miatt Fischer püspökkel együtt a Towerbe záratta, de M. meggyőződését a fogság nem törte meg. Erre a király M. vesztét határozta el és 1635 máj. 6. kivégezette. M. számos jogi, jogbölcseleti és teologiai munkát ir, melyek 1559. jelentek meg először 2 kötetben. Leghiresebb latin műve az Utopia (De optimo reipublicae stau deque nova insula Utopia, I. kiad. 1518). Ebben M. Plato szellemében alapított oly társadalomról és köztársaságról álmodozik, melyben szabadság, igazságosság és tökéletesség uralkodik. Az Utopia I. kiadásából Lupton J. H. 1895. pontos hasonmást rendezett sajtó alá (Oxford). M. családjának fiága 1795. halt ki M. Tamással, női sarja pedig 1815. Ellenborough ladyben.

Forrás: Pallas Nagylexikon