Mosel
(Mosella, Moselle), a Rajna baloldali mellékfolyója; a Voges-hegység
D-i szöglettében, a Welscher Belchen és Drumont között 3 forráspatakból ered;
eleinte ÉNy-nak folyik, jobbról fölveszi a Kis-M.-t, vagyis Moselotteót,
elfolyik Toul mellett, ahol hirtelen ÉK-nek fordul és ezen irányban folyik
Frouardig; Novéantnál német területre ér; Perltól kezdve 34 km.-en át Luxemburg
határául szolgál és elfolyván Friernél, Koblenznél torkollik. Jobbról fölveszi
a Meurtheöt, Metznél és Seillett, azután a Saart, Ruwert és Thront, balról az
Ornet, a Saueert vagyis Suret, Kyllt, Salmot, Liesert, Alfot. Hossza 514 km.,
vizterölete 28 300 km2. Frouardtól kezdve hajózható; Triertől kezdve
gőzösök is járnak rajta. Partjain jó borok teremnek. V. ö. Rutsch, Die M. u.
ihre Seitenthäler (Trier 1879).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|