Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Moser... ----

Magyar Magyar Német Német
Moser... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Moser

1. Gusztáv, német vígjátékiró, szül. Spandauban 1825 máj. 11. Harmincegy éves koráig katonatiszt volt, azóta sziléziai birtokán gazdálkodik. Egyike a legtermékenyebb német vígjátékiróknak, ki az ő költői ambició nélkül ugyan, de nagy ügyességgel, a szinpad igényeinek kitünő ismeretével és a komikum iránti jó érzékkel megirt bohózatos darabjaival már több évtizedeken át otthonos a német szinpadokon. Nálunk is fordításokban v. átdolgozásokban ismertebb darabjai: Der Veilchenfresser (1876); Der Bibliothekar (1878); Krieg im Frieden (1881) stb. Legjobb darabja: Der Militärstaat (1895). Darabjainak egy nem teljes gyüjteménye 17 kötetben (1873-86) jelent meg.

2. M. Gyula, német szobrász, szül. Berlinben 1832 jun. 14. A berlini művészeti akadémián, Fischer Ágost és Drake műtermében képezte ki magát, 1857. és 1858. pedig Rómában és Párisban tanult. Művei közül különösen említendők: Cornelius de Greiff emlékszobra Krefeldben; a Művészi Ipar szobra a berlini nemzeti képtár épületén; Krisztus nagyszobra a berlini Szentháromság-templomon; a harcosemlék Naumburgban; I. és III. Frigyes Vilmos királyok nagy ércszobrai a lichterfeldei hadapródiskola főbejáratánál; a Halászatot ábrázoló csoport a berlini Belle Alliance-hídon; Chamisso emlékszobra Berlinben; Egy nimfa elrabolja Amor fegyvereit (márványcsoport) stb.

3. M. János Jakab, német publicista és jogtudós, szül. Stuttgarban 1701 jan. 18., megh. u. o. 1785 szept. 30. Tübingában tanult, 1724. Bécsbe ment, hol Schönborg gróf tanácsadója lett. 1736. titkos tanácsos és az oderai-frankfurti egyetem igazgatója, 1739. lemondott, mert szabad elvei miatt kegyvesztett lett I. Frigyes Vilmos királynál, s 1751-ig nem vállalt államszolgálatot. Ekkor ismét tanácsosnak hivták meg Stuttgartba, de a herceg M.-nak tulajdonítván az ellen irányult emlékiratokat, 1759. nehéz várfogságra hurcoltatta, honnan csak 1764. került ki s ekkor előbbi méltóságát is visszakapta. Több mint 500 kötetre erjedő művei közül fontosabbak: Teutsches Saatsrecht (50 köt., Nörnberg 1737-54); neues teutsches Staasrecht (224 köt., Suttgart és Frankfurt 1766-82); Deusches Staatsarchiv (13 köt., Hanau és Frankfurt 1751-57); Versuch des neuest. europ. Völkerrechts (10 rész, Frankfurt 1777-80), sb. Születésének századik fordulóján leplezték le ércszobrát Stuttgartban. V. ö. Wächter, J. J. M. (Stuttgar 1885); Adam, J. J. M. als württ. Landschaftskonsulent (u. o. 1887).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is