Moson
(Wieselburg), nagyközség Moson vmegye magyaróvári j.-ban, a
Kis-Duna mellett, (1891) 4815 német és magyar lak. Hajdan nevezetes város volt,
ma igen csöndes község, melynek régente igen jelentékeny gabonaforgalma a
Dunaág szabályozatlansága következtében folyton csökken. Legjelentékenyebb
ipari vállalata Kühne Ede (l. o.) mezőgazdasági gépgyára s vas- és fémöntője.
Van itt takarékpénztár, kereskedelmi tanfolyam, alsófoku ipariskola, községi
kórház s többféle egyesület; továbbá vasúti állomás, posta- és táviróhivatal és
postatakarékpénztár. M. egyúttal Frigyes főherceg (előbb Albrecht főherceg)
uradalmának egyik kerülete; hozzá tartozik Bordacs puszta, hol azelőtt kiváló
meroni-juhokat tenyésztettek s ahonnan ma évenként 700 000 liter tejet
szállítanak Bécsbe. M.-nak hajdan erős vára volt, melynek azonban ma már nyoma
sincs. Az Árpádok idejében virágzó kereskedelme volt. Ottokár cseh király
földig leromboltatta a várat, mely azóta fel sem épült; de a város lassanként
ismét hires gabonarakodó hellyé fejlődött, mely csak a vasút kiépítése óta
vesztette el előbbi jelentőségét. 1848. dec. 18. Görgey Artur honvéd tábornok
itt győzelmesen visszaszorította Jellachich horvát bánt.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|