Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Moszkva... ----

Magyar Magyar Német Német
Moszkva Moskau

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Moszkva

1. M. v. Moszkova, 491 km. hosszu baloldali mellékfolyója a Okának Oroszországban. Konoplevka néven Szmolenszk kormányzóságban, Popopka falu mellett ered, 42 km.-nyi hosszu folyás után M. kormányzóságba jut és Kolomnától 5 km.-nyire torkollik. Jelentékenyebb mellékvizei az Iszkonia, Ruza, Isztra, Nerszkaja, Pakhra, Szjeverka és a Kolomenka. Vizkörnéyke 15 306 km2. M. városánál, ahol csaknem fél évig be van fagyva, hajózhatóvá lesz. 1812 szept. 7. Napoleon Kutusszov orosz vezér hadait partjain visszaszorította. E csatát a franciák M.-i, az oroszok borodinói csatának hivják.

2. M., Moszkovszkaja gubernija, orosz kormányzóság Tver, Szmolenszk, Kaluga, Tula, Rjezan és Vladimir közt, 33 302 km2 ter., amiből 31 km2 a tavakra esik, 2 393 528 (1 km2-re 71,8) lak. A kormányzóság felülete sík; a folyók mellett dombsorok húzódnak el, amelyek közt a legismertesebb a M. városától DNy-ra emelkedő Vorobievi Gori, s amelyek sehol sem érik el a 300 m.-nyi magasságot. A folyók mind a Volga vizrendszeréhez tartoznak, amely maga határul szolgál; a Volgába ömlik a Sosa, a Dubna, a Szesztrával és az Oka, amely innen veszi föl a Protvát, Narát, Lopasznyát, Kasirkát, M.-t és a Klyazmát. Legnagyobb tava a 4 km. hosszu és 2 km. széles Teosztenszkojét. A M.-i szénmedence közepén elterülő kormányzóság földjének 32%-a szántó, 25%-a rét és legelő, 40%-a erdő. A szén- és kőbányászat (1888) 20 millió pud anyagot szolgáltatott. A lakosok legnagyobb része nagyorosz; foglalkozása a földmivelés és ipar. Ez utóbbi tekintetben az orosz kormányzóságok közt az első helyet foglalja el. 1892. volt 1962 gyártelep, amelyek közül 40 posztógyár, 27 gyapjuszövő, 309 pamutfonó és szövő, 218 selyemfonó és szövő, 111 kelmefestő, 29 kartonnyomó, 4 cukorgyár és 66 bőrgyár. Azonkivül vannak fémáru- faience, kémiai-, szappan-, papirgyárak és szeszégetők. A kereskedelme és forgalom szolgálatában állanak a hajózható folyók és 676 km. hosszu vasúti hálozat. Járásai: M., Bogorodszk, Bronnici, Nikick, Kolomna, Szerpuhov, Podolszk, Vereja, Mozsaiszk, Ruza, Zvenigorod, Volokolamszk, Klin, Dmitrov és Voszkresszenszk.

3. M., (Moscou, Moscow), egykoron Oroszországnak, jelenleg az ugyanily nevü kormányzóságnak. Osztrák-magyar főkonzulátusnak és egy ortodox érseknek székhelye, az orosz cárok koronázó városa, a Moszkva, Jauza és Neglinnaja összefolyásánál, vasutak mellett, az É. sz. 55° 45" s a K. h. 37° 37", hét halom közt, 67 km2 területtel. Az évi középhőmérséklet 3,9°, a juliusé 18,9°, a januáriusé 11,1°; az évi esőmennyiség 490 mm. A lakosság száma (1893) 861 590; ezek közül származása nézve 49,2% a paraszt-, 28,3% a városi, 9,5% a katonai, 1,7% a papi, 4,7% az örökös és 2,7% a személyes nemesi osztályhoz tartozik- 1,5% idegen. Foglalkozásra nézve 43,3% iparos, 19,8% kereskedő vagy fuvaros, 15,8% személyes szolgálatterv, 7,1% katona v. polgári tisztviselő 10,1% magánzó és 3,9% pap, tanító, tudós, művész stb. Az összes lakosok 52,5%-a analfabeta és 93,9%-a ortodox vallásu. M. középponti fekvésénél fogva igen élénk kereskedő város; gyáripar dolgában is az első helyet foglalja el a nagy orosz birodalomban. Összesen (1890) 9819 ipartelepe van; ezek közül 1076 jut a fém-, 1752 a fonó- és szövőiparra, 881 a fa feldolgozásra, 577 a fegyver-, műszer- és gépgyártásra stb., 609 a papir- és bőrgyártásra, 814 az építési, 654 az élelmiszer- és 3816 a ruházati iparra. Az összes kereskedelmi fogalmat mintegy 2000 millió rubelre becsülik. A kulturális intézmények közül az első helyet foglalja el az 1755. alapított egyetem 4 fakultással (matematikus-természettudományi, orvosi, jogi és történelem-filozofiai), nagy könyvtárral (217 000 köt.), csillagvizsgálóval, botanikus kerttel, zoologiai muzeummal és egyéb gyüjteményekkel, (1893) 170 docenssel és 3447 hallgatóval; a Petrov-féle mezőgazdasági akadémia (1865-ből), császári technikai iskola (1832-ből); a Lazarev-féle keleti akadémia, a Konstantinov-féle földmérő-iskola, a papi akadémia, az Aleyandrov-féle hadi iskola, számos fiu- és leányközépiskola, kereskedelmi akadémia, papi szeminárium, mezőgazdasági iskola, művész-, szinésziskola, konzervatorium, drámai és zeneiskola stb. A kiválóbb muzeumok a Rumjancev-féle muzeum, amely ó-szláv kéziratokban, nyomtatványokban igen gazdag, kép-, etnográfiai, mineralogiai és zoologiai gyüjteményekkel; a politechnikai muzeum (1872 óta), történelmi muzeum (1883 óta), a háziipar- és művészeti muzeum. A képtárak közül a legnagyobb, jelenleg a város tulajdona, a Tretyakov-féle az összes orosz festőktől való képekkel; kisebb képtárak a Botkon-, Szoldatnkov-féle stb. A tudományos társulatok (a kiválóbbak az egyetemmel állanak összeköttetésben); a jogi, a természettudományi, az antropologiai és etnográfiai, az orosz történelmi és régészeti társaság, a pszichologiai, az orvosi, a matematikai, mezőgazdasági stb. egyesületek. A szinházak közül a legnagyobb a vári nagy szinház (opera és ballett számára 4000 hellyel), a cári kis szinház (drámai előadásoknak), a Puskin- és vígszinház. A újságok száma 92, ezek közül a Russzkija Vjedomoszti európai hirü. A jótékonysági intézetek több mint 4 millió rubelt adnak ki évenkint; közülök legnagyobb a II. Katalintól 1763. alapított nagy lelencház, amelybe évenkint 14 000 gyermeket vesznek föl. M. városa nagyobbára görbe utcákból áll, amelyek, mintegy kereküllők, a középpontot alkotó Kremlből indulnak ki és 3 koncentrikus körúttal vannak összekötve. A Kreml, a város legrégibb része, a Moszkvától balra, 43 m.-nyi magasban a Borovicsii-dombon áll szabálytalan ötszög-alakban, 2220 m. kerületü és 12 m. magas, 18 toronnyal ellátott, 1487-ből való fal fogja körül, amelyen 5 kapu vezet át. Benne vannak M.-nak történelmileg legjelentékenyebb épületei; ezek: az Uszpenszkij-szobor (Mária mennybemeneteléről elnevezett székesegyház), amelyet III: Iván korában 1474-1479. a firenzei Fioraventi épített; benne van a Vladimir-féle Mária-kép, amelyet a hagyomány szerint szt. Lukács evangelista festett, 500 000 frank értékü misemondó ruha stb.; a XV-ik század óta itt koronázzák a cárokat és egykoron itt kenték föl a patriárkákat.

[ÁBRA] Blagovjescsenszkij-templom Moszkvában.

A Blagovjescsenszkij-szobor (Mária fogantatásáról elnevezett templom, lásd az ábrát) a XV-ik századból, amelyben Rublevnek művészettörténelmi szempontból érdekes festménye, továbbá a szt. Szűz ama képe, amely 1380. az oroszokat a tatárok ellen kivívott győzelmükbe segítette. A szt. Mihályról elnevezett templom, amelyet éppen ugy mint az előbbit aranyos kupolák díszítenek s amelyben számos M.-i fejedelem nyugszik. Ennek szomszédságában látható az Ivan velikij, 80 m. maga torony és a 196 000 kg.-ot nyomó óriási harang. A paloták közül a kiválóbbak: a Teremnói-dvorec 1487-ből, 5 emeletes és fölfelé keskenykedő épület; az 1838- 1844. fehér faragott kövekből épített és aranyozott kupolával ellátott új palota; a Granovitaja Palata, szintén fehér faragott kövekből, amely egy óriási teremből áll, ebben tartották az udvari ünnepeket, fogadták a külföldi fejedelmeket és tartják most a cári koronázás alkalmából az ünnepi bankettet. Az Uruzsejnaja Palatában a régibb cárok ruháit, fegyvereit, továbbá a régi orosz és mongol fegyvereket, közelében pedig a Car-Puskát, 39 000 kg. súlyu ágyut láthatni. A patriárkák kincstára számos egyházi edényt és érdekes könyvtárt, az arzenál pedig nagy fegyver- és lövőszerkészleteket rejt magában. A Kremltől ÉK-re van M.-nak a Krasznaja Poscsad (Vörös-tér) által elválasztott Kitajgorod (a. m. khinai város) nevü része, a nagykereskedelem jelenlegi középpontja, amelyet 1534. falakkal vettek körül. A Kreml és Kitajgorod körül keletkezett a Bjelojgorod (a. m. fehér város); ez utóbbi körül pedig a Szemlyanojgorod (a. m. földváros). Mindezen belső részek közül a külvárosok terülnek el és az egészet sáncok fogják körül. Jelenleg e régi felosztás megszünt és M. összesen 17 kerületre (Csaszti) van felosztva; a Kreml és Kitajgorod az I., a Gorod és Bjelojgorod a II. és III., a Szemlyanojgorod a IV.-IX. kerület. A M. folyón 8 híd vezet át. A forgalom kiinduló pontjai a szinház-, Lubjanka- és Iljinka-tér, amelyek a Kitajgorod É-i szélén vannak; egyéb terek: az Ohotnij Tjad, a zöldségpiac; a Cvjetnoj-boulevard, a virágpiac; a Bolotnaja, a gyümölcspiac; a Konnaja a lópiac és a Devicsje Pole, ahol a népünnepeket tartják. A Vöröstéren vannak a legszebb boltok. Egyik leghosszabb utca a Tverszkaja (2 km.), amelyben az 1812-iki hadjárat emlékét egy diadalkapu hirdeti. Egy másik diadalkapu, amelyet 1742-ben a M.-i kereskedők állítottak föl a Szadovaján, II. Sándor cár szobra 1893 óta a Kremlben áll. Egyéb emlékszobrok még: Minin és Pozsarszkij bronzszobra 1818-ból a Vörös-téren, a Puskin-emlék a Tverszkoj-boulevardon 1880-ból, Matvejev bojár szobra és a Plevnánál elesett gránátosok emlékszobra. Érdekes még a Vörös-téren a Lobnoje Mjeszto (koponya-halom) kőkerítéssel körülfogott kerek halom, amely előtt hajdan a kivégzéseket hajtották végre. A legkiválóbb parkok: a Sándor-kert (a Kremlnél), az állatkert és a Nyeszkucsiny-park a M. vize mellett. A Kremlen kivül fekvő jelentékenyebb épületek: a bizarr Bazil-templom 1839-83-ból, öt aranyozott kupolával; a Sándor-palota a Nyeszkucsnij-park mellett; a Lefortov-féle palota, amelyet Nagy Péter Lefort számára építtetett; a főkormányzói palota; a történelmi muzeum épülete 1873-85-ből, Sherwood tervei szerint indiai stilusban; a Szuharev-torony (a M.-i vizvezeték fő rezervoárja) stb. M. környékén számos park és nyaralóul szolgáló kis helység; ezek közt a legjelentékenyebbek: a Szokoluikii-park számos nyaralóval; a Petrovszkij-park cári kastéllyal és nyári szinházzal; a koronázási menet innen indul a diadalkapun és Tverzskaján át a Kremlbe; Bogorodszkoje, Butirki falvak stb.

M.-ról az annalesek 1147. tesznek említést, amidőn a vladimis-szuzdali fejedelemséghez tartozott és kedvező fekvésénél fogva valószinüleg már akkor is jelentős kereskedelmi hely lehetett. 1237. a tatárok fölégették, de csakhamar újra felvirágzott és a XIII. sz. végén Dánielnek, Nevszkij Sándor fiának, egyik orosz fejedelemnek jut birtokába. Dániel fia, Kalita Iván uralma alatt már fejedelmi és metropolitikai székhely lett. 1382. a tartárok újra földúlják; annak dacára a XVI. sz.-ban, 1520. már állítólag 100 000 volt a lakóinak száma. Rettenetes Ivántól ugyan sokat kellett szenvednie, de nemsokára oly nagy lett, hogy körfalai 25 km. hosszuak voltak. A XVII. sz.-ban a lengyelek másfél évig megszállva tartják, de Pozsarszkij herceg és Minin polgár vezetése alatt a város lakói a lengyeleket elűzik. 1712. Nagy Péter eltette M.-ból székhelyét, 1771. óriási pestis pusztította el. 1812., midőn Napoleon hada elfoglalta, lakóinak száma 250 000 volt. Ugyanazon év szeptember 14-21-ig óriási tűzvész pusztította, amely a város nagyobb felét emésztette el. Okt. 19-én hagyták el a franci hadak. Számos váron, államférfiun kivül M.-ban születtek Puskin, Lermontov és Dosztojevszkij.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is