Mosztar

az ugyanily nevü hercegovinai kerület fővárosa, kat. és gör. kel. püspök és mufti székhelye a Hum és Podvelez közötti szűk Narenta-völgyben, a folyó mindkét pattján, vasút mellett, (1890) 12 665 lak., akik közt 6825 mohammedánus; dohánygyárral, fegyverkovácsolással, különösen jatagánkészítéssel; főgimnáziummal, felsőbb leány- és kereskedelmi iskolával, vincellériskolával, vizvezetékkel. Legjelentékenyebb épületei az egy íves 27,34 m. hosszu és a vizszin fölé 19 m.-nyire emelkedő Narenta-híd, amelyet II. Szulejman korában építettek; a gör. kel. székesegyház; a bazilika-alaku kat. templom és az élénk Csarsija vagy M.-i bazar. A Hum-hegyen terjedelmes erősség nyomai láthatók. A hagyomány szerint M. alapítója 1440. Radivoj Goszt volt. Fölvirágzása a török uralommal kezdődik. A velenceiek elleni háboruban a moszlinok egyik fő erőssége volt 1684. egy hirtelen támadást, 1717. pedig hosszu ostromot verek vissza.

Forrás: Pallas Nagylexikon