Motetto
motette (közép-lat. motetum, mutetum, franc. motet), a
legrégibb figurális énekfajnak a neve, melynek az volt a feladata, hogy a
hosszan kitartott hangjegyekben mozgó cantus firmust felékesítő zöngékkel
kövesse s körülövezze. A M. eredeti formájából fejlődött ki a polifonia az
énekben s után a zenében. Formára nézve közel rokonságban állt a világi stilusu
madrigal-lal, mely szövegre nézve kevésbbé volt megkötve. A motett figurációk
későbben az ellenpontozatos műformákat eredményezte; minők: az utánzat, kánon,
fuga stb. Azért a M. a keresztény zene ősformájának tekinthető.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|