Mozgáskorlátozottak

Testi fogyatékosok, mozgásfogyatékosok, mozgássérültek: a mozgáskorlátozottaknál a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása a szervezet funkcionális képességeit, az egyén aktivitását maradandóan akadályozza; az egyén részére hátrányos helyzetet, korlátozott életvitelt okozhat. Gyógyped.-i értelemben azokat a személyeket tartják mozgáskorlátozottaknak, akiknél a mozgásszervrendszer (tartó csont-, ízületrendszer és/vagy a mozgató izom-, idegrendszer) veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara következtében olyan jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság van, amelynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés, és a szocializáció csak nehezült körülmények között lehetséges. ? A mozgáskorlátozottak oszt.-ozására még nem jött létre egységes és teljes rendszer. A mozgásszervi károsodás orvosi szempontú rendszerezése, a keletkezés ideje, a kóreredet, a klinikai képet meghatározó fő tünet jellege és súlyossága szerinti differenciálás, egyféle rendszerezési lehetőség. Nev.-i szempontú csoportosításnál az előzőkön túl ? a kórfolyamat állandó, gyógyuló vagy előrehaladó jellegét, az életkort, valamint az életkornak megfelelő tevékenykedés-cselekvőképesség csökkenésének mértékét, a mozgáskorlátozott személy intelligenciaszintjét és egyéb képességeit, az átlagtól eltérő személyiségjegyeket és a szocializálhatóság mértékét is figyelembe kell venni. ? A testtartási és mozgási funkciók, funkcionális rendszerek károsodása vagy hiánya, különösen veleszületett vagy korai életkorban szerzett károsodásoknál, nem tekinthető csupán a mozgás elszigetelt károsodásának. A mozgásos akadályozottság kihathat a gyermek pszichoszomatikus fejlődésére, cselekvéses tapasztalatszerzésére, interperszonális kapcsolatainak alakulására. A mozgásképesség csökkenése izolációt eredményezhet, amely nehezítheti a szocializációt. Mindezek alapvetően befolyásolhatják a gyermek megismerőképességét, érzelmi, akarati életének fejlődését, akadályozhatja az életkornak megfelelő képességek kibontakozását, az életkornak megfelelő cselekvőképességet, vagyis veszélyeztetheti az egész személyiség fejlődését. A mozgáskorlátozottak rehabilitációja éppen az előzőekből eredően többtényezős, melyben az orvosi rehabilitáció ? a fő tünetre ható megelőzés, gyógyítás, helyreállítás ? mellett döntő súlyú a gyógyped.-i rehabilitáció. Célszerű ezt a komplex fejlesztő terápiát a lehető legkorábban, a korrekt orvosi diagnózis felállítása után elkezdeni. Így a mozgáskorlátozottak személyiségfejlesztéséhez egyéni elbírálás szerint átmenetileg v. tartósan életkor- és sérülésspecifikus ped.-i és egészségügyi feltételek lehetnek szükségesek, amelyek a mozgáskorlátozottakra irányuló gyógyped.-i-szomatoped.-i tevékenység révén biztosíthatók. A mozgáskorlátozott kisgyermekek korai szomatoped.-i fejlesztése komplex nev. folyamat, magában foglalja a mozgásnev.-t, az érzékelésészlelés és a kognitív képességek fejlesztését, szükség esetén a beszédnev.-t, a kommunikációs képességek fejlesztését is. Segíti a szocializáció folyamatát, az érzelmi, akarati nev.-t, családgondozást, tanácsadást. A korai gondozást az egészségügyi, a korai fejlesztő és a gyógyped.-i szolgáltató közp.-okban végzik. Bölcsődei, óv.-i, isk.-i nev.-ük részben elkülönítetten (pl. mozgásjavító gyógyped.-i isk.-ban) történik. Integrált nev. esetében a speciális szükségletek ellátása, a mozgáskorlátozottak gondozására nem kiképzett ped.-ok munkájának segítése az 1993-as közokt.-i tv. szerint, gyógyped.-sal (szomatopedagógus), konduktor-tanítóval ? főállású szakemberrel, vagy a gyógypedagógiai szakszolgálatok útján utazó tanárral oldható meg. A mozgáskorlátozottak gyógyped.-i intézményeiben a nev., oktatás a nem mozgáskorlátozottakéval azonos cél, feladat és tartalom alapján, de a mozgáskorlátozottságból eredő sérülésspecifikus feltételek figyelembevételével, az egyéni képességek és adottságok mértékében folyik. Pl. a testnev. tantárgy helyett mozgásnev.-i óra van, amely egyéni és csoportos foglalkozások formájában ötvözi a gyógytornát és a mozgásállapottól függő adaptált testnev.-t és sportot, tornatermi, hidroterápiás és uszodai foglalkozásokkal. A tanulást-tanítást individuális, differenciált oktatási módszerek, eszközök, speciális képességfejlesztő és korrekciós foglalkozások, speciális tárgyi (speciális oktatási segédletek, berendezések, terápiát szolgáló eszközök stb.) és személyi feltételek (szomatoped., szakorvosok, ápolók stb.) segítik (Mozgásjavító Ált. Isk. és Diákotthon, Bp. és Sály). A kettős vagy halmozottan mozgáskorlátozott tanulók a gyógyped. egyéb intézményeiben tanulnak, további speciális nev. szükségleteiknek megfelelően. Korai ellátás, óv.-i és isk.-i nev.-t biztosít még a Mozgássérültek Pető András Nevelő és Nevelőképző Intézete, ahol konduktor-tanítókkal, az ún. motoros diszfunkciós gyermekek (közp.-i idegrendszer sérülése okozta mozgássérültek) konduktív nev.-e történik. ? A mozgáskorlátozott gyermekek speciális fejlesztésére, nev.-ére, oktatására, a képzési kötelezettségre a Mozgásvizsgáló Orsz. Szakértői és Rehabilitációs Bizottság tesz javaslatot. Az isk. elvégzése után további adekvát egészségügyi gondozás, speciális sport, jogi és szociálpol.-i segítség indokolt, sok esetben további intézményes gondozás (Mozgássérültek Áll. Int.-e) teljes vagy részleges rehabilitációjuk érdekében. Felnőttkorban a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége nyújt egyéni, társ.-i és érdekvédelmi támogatást, sportolási lehetőséget a M. Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége és tagszervezetei.

Benczúr Miklósné

Szerkesztette: Lapoda Multimédia