Mozgáskorlátozottság

Mozgásfogyatékosság: a harmonikus és célszerű, jellegzetesen emberi mozgás mozgászavarok következtében létrejövő rendellenessége. A mozgáskorlátozottság születéskor is fennállhat, ill. az élet folyamán bármikor kialakulhat. Veleszületett mozgászavarok esetében is gyakoribb azonban a mozgáskorlátozottság későbbi, csecsemő-, ill. kisgyermekkori kialakulása. A mozgáskorlátozottság kedvezőtlen külső körülmények egyidejű fennállása esetén hátrányos társ.-i helyzet kialakulásához vezethet. Ez megnyilvánulhat a személyes kapcsolatokban, a tanulásban, munkában, közlekedésben és a szabad idő eltöltésének bármely formájában. A hátrányos helyzet leküzdése a rehabilitáció eszközeivel lehetséges. Közülük mozgáskorlátozottság esetében különös jelentősége van a mozgások gyakorlásának a gyógytorna, a mozgásnev. és a sport eszközeivel, a megfelelően kiválasztott és adaptált segédeszközöknek, az épített környezet (épületek, utak, közlekedési eszközök) mindenki részére akadálymentes használhatóságának, valamint a célzott támogatási rendszereknek.

Kullmann Lajos

Szerkesztette: Lapoda Multimédia