Muhi

(Mohi), az Árpádok és Anjouk idejében mezőváros, most puszta Borsod vármegyében, mely a régi Szakáll, Nagy-Csécs, Szalonta és Poga határát is magában foglalja Maga a város, mint a történelmi társaság 1878 aug. 23-iki ásatásai bizonyítják, az u. n. Puszta-templom közelében feküdt. Csupán a Pozsonyi krónika mondja (Mátyás Floriánnál, IV. 36.), hogy a sajómelléki csata, melyben Batu khán mongoljai 1241 ápr. 12. határozott győzelmet arattak IV. Béla magyarjain, M. falu közelében történt. A város a tatárjárás után újra épült. Polgárait és jobbágyait 1366. Nagy Lajos, 1470. pedig Mátyás király, a bűnügyeket kivéve, saját birájuk s a királyi tisztek alá vetette; Mátyás 1471. megerősítette őket plébánosuk szabadon választásának még a régi szent királyoktól nyert jogában is. Mint Diósgyőr várának tartozéka mindig királyi birtok volt, kivéve II. Ulászlóü és V. László idejét, midőn a Rozgonyiak birták. A XV. sz.-ban pusztult el.

Forrás: Pallas Nagylexikon