Mukhtár
pasa (Ahmed), török musir, szül. Brusszában 1832 szept. A
konstantinápolyi mektebi harbije (felsőbb katonai iskola) növendéke volt, s
1860. u. o. a hadtudományok tanára, 1865. Juszuf-Izzedin, a szultán legidősebb
fiának nevelője lett. 1867. alezredes s a török-montenegrói határ biztosa,
1870. hadosztályparancsnok, s a jemeni expedició vezére; 1871.
hadtestparancsnok és musir (tábornagy), 1875 dec. Hercegovina főparancsnoka. Az
1877-78-iki orosz-török háboruban a cevini csatában (Erzerum mellett) az
oroszokat megverte és Karszot fölszabadította; ekkor kapta a ghazi melléknevet,
de már az aladsadaghi vereség után (okt. 14. és 15.) kénytelen volt Erzerumba
hátrálni. Nemsokára visszahivták Konstantinápolyba, s 1878. Krétába küldték,
hol a zavargásokat elnyomta; azután a tesszáliai és epirusi török hadak
főverzérségét vette át. 1879. Monasztir kormányzója lett, 1885. pedig a porta
érdekeinek képviseletében Egyiptomba ment. Irta: La réforme du calendrier
(Lejda 1893).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|