Multikulturális nevelés

A kulturális és etnikai kisebbségek oktatásának és nev.-ének a hatvanas évek végén elterjedt szemlélete, amely elsősorban Észak-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában honosodott meg. A nyelvi, vallási és kulturális kisebbségek jelenléte a fenti régiók tört.-e folyamán mindig term.-es volt, de a II. vh. után a gyarmatbirodalmak felbomlása, az európai integrációs folyamatok, különböző nemzeti és nemzetközi konfliktusok és más események hatására az érdeklődés a kisebbségek felé fordult. Ennek legfontosabb oka az volt, hogy a nagy bevándorlási hullámok új problémák elé állították a fejlett európai társ.-akat és az okt.-ügyi döntéshozókat. A multikulturális nevelés, vagy ahogyan Európában gyakrabban nevezik, az ?interkulturális nev.? e problémákra adandó válaszlehetőség a fejlett áll.-okban. Elsősorban az újonnan érkező bevándorlók, illetve a kasztszerű kisebbségek okt.-ával-nev.-ével foglalkozik. A multikulturális nevelés az Egyesült Áll.-okban tágabban értelmezett, és szorosan kötődik olyan problémákhoz is, mint az alacsony társ.-i státusú családokból származó gyerekek vagy a lányok mint kisebbségi csoport okt.-ának-nev.-ének problémái. Az úgynevezett tört.-i nemzetiségek vagy autochton kisebbségek a társ.-i integráció más fokozatán állnak. Így az oktatással szemben támasztott igényeik is különböznek az előbbiekéitől, egyik értelmezés szerint sem tartoznak szorosan a multikulturális nevelés hatókörébe. Az irányzat teoretikusai és a gyakorló tanárok együttműködéséből országonként eltérő megoldások születtek. ? A multikulturális okt.-pol. a tényezők két csoportjától függ. Egyrészről a kisebbség számarányától, másrészről érdekérvényesítő törekvéseitől, vagyis attól, hogy megfogalmazza-e saját céljait, meg kívánja-e őrizni a saját kulturális identitását. Előfordulhat, hogy a kisebbségek maguk törekednek asszimilációra. Ebben az esetben minimális nyomás sem nehezedik a többségre. Az asszimiláció irányába mutató törekvések azonban az esetek jelentős részében sikertelenek maradnak, mivel a többség ált. nem fogadja be őket. Az így kialakuló szegregációkövetkeztében erősödhet az identitás. A kisebbség magasabb száma esetén van ált. esély a pol.-i hatalomból való részesedésre, ami szükséges a célok megvalósításához. ? A befogadó ország válaszreakcióit is több tényező befolyásolja. Fontos szerepük van a nemzetiségi és okt.-pol.-i tradícióknak, a nemzetközi elkötelezettségeknek és a mindenkori pol.-i és gazdasági helyzetnek.A multikulturális nevelés alanyaira, a különböző etnikai csoportokra jellemző, hogy nem áll rendelkezésükre elegendő pol.-i eszköz érdekeik érvényesítésére. Ezért az aktuális okt.-pol.-i koncepciót a domináns csoport nézetei határozzák meg. A multikulturális okt.-pol.-k ált. legalább kettős célt tűznek ki. Egyrészt a kisebbségi tanulók teljesítményének növelését, másrészt a különböző etnikumok közötti kapcsolatok javítását. A célok elérése érdekében a következő területeken változtatják az oktatás és nev. feltételeit: az isk. kultúrája, a ttv. és a taneszközök, a tanítási módszerek. ? A tanórán végrehajtott változtatások elégtelenek, ha az isk. atmoszférája összességében nem toleráns a kisebbségi kultúrákkal. A jó isk.-i atmoszféra kialakításának feltétele az isk.-i fizikai környezet rendezettsége, barátságossága. Az épület, az oszt.-termek és felszerelések ízléses és az adott ország kulturális színvonalának megfelelő állapota arról vall, hogy az ott tanulók és dolgozók fontosak. Az isk. kulturális sokszínűségének hitelessége szempontjából jelentős tényező az is, hogy milyen a kisebbségi tanárok számaránya a ped.-ok között. A kisebbségi tanárok szerepmodellt jelentenek a kisebbségi diákoknak, és gyengítik azokat a sztereotípiákat, amelyek szerint a kisebbséghez tartozókból nem lesznek értelmiségiek. ? A ttv.-i változtatások szükségessége nagyon hamar nyilvánvalóvá vált a multikulturális nevelés képviselői számára. A kisebbségi kultúra jelenlétének hiánya, esetleg hibás tények közlése szembeötlő. De a multikulturális nevelés kezdeti időszakát még áthatotta az a ? mára már túlságosan is optimistának bizonyult ? nézet is, hogy minél több és helyes információt szolgáltatnak a ttv.-ek és a tkv.-ek, annál inkább el fognak tűnni az előítéletek, amelyek közül különösen veszélyesek a rasszista előítéletek és magatartások. Az antirasszista nevelés ideológiája ezt hangsúlyozza. Ilyen meggondolásokból került sor a hatvanas-hetvenes években a ttv.-ek bővítésére. A kezdeti sikertelenségek hatására összetettebb nézetek jelentek meg, amelyek szerint nem csak a kisebbségekről közölt tények mennyiségét kell növelni, hanem a ttv. szemléletét kell multikulturálissá tenni. ? A tanár-diák interakciók, a ttv. és a taneszközök használatának módja valószínűleg közvetlenebbül befolyásolják a különböző kultúrákkal szemben kialakuló attitűdöket, mint a ttv.-ek tartalma. Ezekben a folyamatokban döntő szerepe van a tanároknak. Leggyakrabban előforduló kisebbséggel szemben megnyilvánuló diszkrimináció az, amikor a tanár több figyelmet fordít a domináns etnikum gyermekeire, többször kommunikál velük. A tanárok többsége nincs tudatában ennek a gyakorlatnak. Sok multikulturális oktatási programban eredményesen használják a kooperatív tanulás gyakorlatát.

Czachesz Erzsébet

Szerkesztette: Lapoda Multimédia