müncheni egyezmény

Imperialista nagyhatalmi megegyezés, amely az angol, a francia, a német és az olasz kormányfők konferenciáján, 1938 szeptemberében született Csehszlovákia tárgyában. A hitleri Németország számára Csehszlovákia felszámolása a nyugati hatalmak közép-európai befolyásának csökkentését és a fejlett csehszlovák ipar megkapariniását jelentette, ezért Ausztria bekebelezése után azonnal megkezdte Csehszlovákia szétzúzásának előkészítését. A csehszlovák kormány mindaddig szembeszállt a fasiszta követelésekkel, amíg a nyugati hatalmak cserben nem hagyták. Ilyen előzmények után kötötték meg a müncheni egyezményt, amelyben a Szudéta-vidéket Németországhoz csatolták és kötelezték Csehszlovákiát a magyar és lengyel területi igények kielégítésére. 1939 tavaszán Németország fölrúgva a ~t, megszállta Csehszlovákia maradék területét. A SZU Franciaország távolmaradása esetén is hajlandó lett volna teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségét, Csehszlovákia megvédését, de annak burzsoá kormánya nem élt ezzel a lehetőséggel. A II. világháború után a német revansisták fel akarták eleveníteni területi igényüket, ám az 1973. dec. 11-i csehszlovák-nyugatnémet államközi szerződés a müncheni egyezményt eleve érvénytelennek nyilvánította.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás

• kormány
• SZU
• Franciaország