Munka lovagjai

(Knights of Labor), egy É.-amerikai nagy munkás-egyesület neve, amely a többi szakok szerint csoportosított munkás-szövetségekkel ellentétben, minden ipari foglalkozás munkásait egyesítette magában s az egész munkásosztály érdekeit képviselni akarja. 1869. alapított e néven Filadelfiában Stevens Ulrik szabó hat társával egy titkos egyesületet, amely a fennálló munkabér-rendszert a munkás-osztályok jobb nevelése, kereseti szövetségek szervezése és a politikai jogok megszerzése útján óhajtotta átalakítani. Az egyesület azonban csak akkor kezdett virágozni, mikor 1879. Stevens helyét Powderly foglalta el, aki az egyesület programmjának keresztül viteléhez a nyilvános agitációt használta fel s igen részletes statisztikai adatgyüjtés alapján derítette fel a munkások helyzetét. Ezen vizsgálódásokra támaszkodva szervezett az egyesület termelési és fogyasztási szövetkezeteket, a vasutakat, telefont, sürgönyt államosítatta, ellene dolgozott annak, hogy spekulánsok szerezhessenek a köztulajdonból fekvőségeket, postatakarékpénztárakat létesíttetett, a munkások egészségügyét és védelmét vezette, a 15 éven aluli gyemekeket eltiltotta a munkától, szabályoztatta a rabok munkásságát, keresztül vitte, hogy ugyanazon munkánál a férfiak és nők egyformán díjaztassanak és hogy a napi munkaidő 8 órában állapíttassék meg stb.

A M. rendjének szervezete erősen centralizálva van; minden városban van egy-egy páholyuk, a local assemblies, amelyek ötönként egy-egy keületet, district assemblies, alkotnak s a páholyok minden 100 tagjuk után egy-egy megbizottat küldenek a kerületi választmányba, amelynek tagjai ismét maguk közül küldenek képviselőket a központi választmányba, general assembly, s megválsztják a központi választmány igazgatóját, a grand master workman-t. Az általános ellenőrzésre és a pénztárak mevizsgálására külön 5 lovagból álló felügyelő bizottság van szervezve. Az egész szevezet igazgatása ugy van berendezve, hogy az egyes páholyok elküldik véleményüket a központi választmányba s ennek meghallgatásával intézkedik a nagymester. Eredetileg a munkás-sztrájkokat kárhoztatták a M., csakhamar azonban ezeknek is ők lettek vezetői és tagjaik száma éppen ez idő óta kezdett rohamosan szaporodni: a 80-as évek végén megközelítette, most pedig felülhaladja a tagok száma a félmilliót. A nagymester utasítása szerint szavaznak minden választás alkalmával, az ő szavára szüntetik meg és kezdik újra a munkát, tüntetnek, sőt nem egyszer kiháásokat is követnek el, igy p. a legutóbbi chicagói gyujtogatások és fosztogatások vezetésében is részük volt. A M.-nak egyesülete ugy gazdaságilag, mint politikailag jelentékeny szerepet játszik az Egyesült-Államokban. 1880 óta Journal of the Knights of Labor címen hivatalos közlönyt ad ki.

Forrás: Pallas Nagylexikon