Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
munkacsopor... group of wo...

Magyar Magyar Német Német
Munkács... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Munkács

rendezett tanácsu város Bereg vármegyében, a Latorca folyó balpartján; a város kies vidékén, a síkság szélén s a hegyek tövében 122 m. magasságban csinosan fekszik, de rendezetlen utcáival, közelről tekintve, kevésbbé kedvező benyomást gyakorol. M. egy gör. kat. püspöknek, az ilyen nevü járás szolgabirói hivatalának, kir. járásbiróságnak és adóhivatalnak, kir. közjegyzőségnek, pénzügyőrbiztosi állomásnak, a 65. hadkiegészítő kerületnek s a 11. honvéd gyalogezrednek székhelye; van állami főgimnáziuma, iparos-iskolája, ipatestülete, több ipartársulata, takarékpénztára és népbankja, többféle egyesülete, két fürészgyársa s két szeszgyára. Az osztr.-magyar bank itt mellékhelyet tart fenn. Van továbbá vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Itt jelennek meg a Munkács (XII. évf.) és a Munkács és Vidéke (V. évf.) c. hetilapok. Lakóinek száma 1850. csak 6005 volt, 1870. már 8602 és 1891. 10 531. Lakói közt van 5737 magyar, 3009 német, 1632 rutén; hitfelekezet szerint 1976 róm. kat., 2456 gör. kat., 91 ág. evang., 956 hely, és 5049 zsidó. A lakók élénk kereskedeést űznek Galicia felé fával, marhával, gabonával és ásványos vizekkel. Némi ipar is áll itt fenn. A város házainak száma 1314, határa 6107 ha. M.-től Ny-ra 2 km.-nyire, a síksából egész magányosan kiemelkedő 188 m. magas meredek hegyen M. régi vára fekszik, mely azonban közigazgatásilag nem M.-hoz, hanem a várhegy tövében fekvő Várpalánka községhez tartozik; a vár ma állami fegyintézetül szolgál s 385 fegyencet fogadhat be. Ezen várnak egyik bástyáján, mely Zrinyi Ilona terme előtt terül el, épül a hazánk ezeréves fennállását jelképező emlékoszlop, mely várszerü kiképzésü magas talapzaton 24 m. magas piramist mutat, tetején hatalma turulmadárral. A vár II. József óta állami fegyházujl szolgál s ott volt elzárva Kazinczy Ferenc, valamint 1821-23. Ypsilanti Sándor is. 1834. a vár leégett. Bástyájáról gyönyörü kilátás nyilik ugy a síkságra, mint a hegyekre.

[ÁBRA] Munkács vára a XVI. század végén.

Története. «Akkor a hét fejedelmi személyek... a Havas erdőn átkelve, megindulának Pannonia földjére... s miután oda érkezének, azon helyet, melyet legelsőbben elfoglaltak, Munkás-nak nevezték», irja Béla király névtelen jegyzője. Ősi hagyomány tehát M.-ot a legelső magyar települ jelöli ki hazánkban. Váráról nem szól a krónika, de annál többet történetünk legnevezetesebb lapjai. A mohácsi vész után mint királyi vár szerepel, majd Csák Máté hatalmának keleti határpontját jelöli. A rozgonyi csata után újra királyi kézre kerül, amikor I. Károly 1339. a hozzá tartozott uradalommal együtt Koriatovics orosz hercegnek adományozza, aki az uradalmat oroszaival népesíti be. Koriatovics halála után ismét koronabirtok, amig Zsigmond király Brankovics Györgynek nem adományozta. 1445-93. a Hunyadiak: János, Mátyás, Korvin János kezén találjuk. A Korvin János részére 1484. kelt adománylevélben a várhoz tartozó birtokul 30 község van felsorolva, Később a jagellóké az 1514. VII. 3. és az 1518. II. 14. t.-c. alapján. A mohácsi vészt követő pártviszályokkal kezdődik M. kiválóbb szerepe. Mint északkeleti Magyarország kulcsát az ellenkirályok és az erdélyi fejedelmek igyekeznek egymás kezéről elkeríteni. Szapolyai János hivének, Báthory Istvánnak adja, I. Ferdinánd elfoglalja, de csakhamar visszaveszi azt a Szapolyai-párt hive, Petrovics, majd ismét Miksa király, aki azt 1573. Mágocsi Gáspárnak 42 ezer frtért elzálogosította. Rákóczi Zsigmond nőül vévén Mágócsi András özvegyét, Alaghy Judithot, 1588. birtokába veszi M. várát és uradalmát is. Bocskay István 1606-iki rövid birtoklása után a vár a Mágócsi-család zálogjogán Esterházy Miklósra és fiára Istvánra száll. 1625. II. Ferdinánd Bethlen Gábornak és nejének, Brandenburgi Katalinnak zálogosította el 300 ezer magyar frtért. Az 1633-iki eperjesi egyezség értelmében Rákóczi György 200 ezer frt lefizetése mellett férfiágon örökbirtokul kapta a várat a hozzá tartozott uradalommal. II. Rákóczi Györgynek szerencsétlen lengyelországi hadjárata alkalmával Lubomirsky hadai rendkivüli pusztítást vittek végbe a fejedelem birtokain, de a várat nem foglalták el. A Wesselényi-féle összeesküvésben részes I. Rákóczi Ferenc M.-ot, ahol aztán menedéket is talált, fejváltságát előtermetendő, egyéb birtokaival együtt anyjának, Báthory Zsófiának adta zálogba, kitól azonban azt örökölvén, halála után fiára, II. Ferencre hagyta. Özvegye, Zrinyi Ilona, második férjének, Thököly Imrének ügyét itt védelmezte hősi önfeláldozással, mindaddig, amig árulás következtében nem kényszerült a várat átadni II. Rákóczi Ferenc más birtokaival együtt M.-ot is visszakapja a «munkácsi és makovicai udvarral kitudódván, javai újra elkoboztattak. 1703. M. városában lepék meg és szórták szét hadait, de a fejedelem a várat 1704. a németektől visszafoglalta és kapitányai: Vay Ádám, majd Sennyei István azt a szatmári békekötésig megtartották. Ekkor a várat és uradalmát a fiskus elkobozta. 1728. III. Károly király Schönborn Lothar Ferenc gróf mainzi, majd 1731-ben Schönborn-Bucheim Frigyes Károly bambergi érseknek adományozta, ennek révén szállott át az uradalom a Schönborn-családra, mely abban az 1791. VII. t.-c. által megerősíttetvén, azt maig birja 1821. M. várába zárták Ypsilantit, a görög szabadsághőst. A vár 1849. a magyar hadak kezébe került, Mezőssy Pál honvéd őrnagy 1849 aug. 26. adta át az oroszoknak.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is