Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Munkaerôpia... ----

Magyar Magyar Német Német
Munkaerôpia... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Munkaerôpiac

A korszerű piacgazdaság egyik szerves alkotóeleme. A munkaerőpia gazdasági intézmény, amelyen a munkaerő allokációja történik. Ahhoz, hogy munkaerőpiacról beszélhessünk, két, formálisan azonos státusú szereplő ? a munkavállaló és a munkaadó ? között cserének kell végbemennie. Ált. definícióként úgy is fogalmazhatunk, hogy a munkaerőpia adott időszakban és adott feltételek között, lényegében a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. Ezen belül több kategóriát különböztethetünk meg, a munkaerő-kereslet, a munkaerő-kínálat és a munkanélküliség fogalmát. Munkaerő-keresleten ált. azt értjük, hogy a gazdaság közvetlen szereplői egy meghatározott időszakban milyen létszámú és összetételű munkaerőt kívánnak foglalkoztatni. A munkaerő-keresletet, azaz a piac vevői oldalát a munkáltatók jelenítik meg. A munkaerő-kínálatot, vagyis a piac eladói oldalát azok a munkavállalók jelentik, akik viszonylag záros határidőn belül szeretnének elhelyezkedni. A munkaerő-kereslet makroszinten mind mennyiségileg, mind minőségileg nehezen meghatározható. Mennyiségileg az okozza a gondot, hogy a munkáltatók igényeit adott időszakra vonatkozóan nehéz megbízható módon felmérni és összesíteni. Nem mindig egyértelmű, pl. hogy milyen a munkaerő-kereslet, illetve az a létszámnövekményre, átlaglétszámra vagy az összlétszámra vonatkozik-e. Azt sem könnyű eldönteni, hogy a foglalkoztatottak létszámának csökkenését ellensúlyozó munkaerő-felvételek egyébként ?normális? vagy pótlólagos munkaerő-keresletnek számíthatók-e? A munkaerő-kereslet minőségét makroszinten még nehezebb pontosan meghatározni. Arról ugyanis, hogy a különböző munkáltatók milyen isk.-zottsággal, szakmai végzettséggel rendelkező, milyen nemű és életkorú munkavállalókat keresnek, csak nagyon hozzávetőleges információkkal rendelkezünk. A munkaerőpiaon mindig bizonyos mennyiségű és összetételü munkaerő-kereslet találkozik meghatározott mennyiségű és összetételü munkaerő-kínálattal. Amennyiben a munkaerő-kereslet meghaladja a kínálatot, túlkeresletes, ellenkező esetben túlkínálatos munkaerőpiaról beszélhetünk. Az ún. túlkeresletes munkaerőpia munkaerőhiányt idéz elő, amely gátolja a nemzetgazdaság fejlődését. Ez a helyzet általában előnyös a munkavállalók számára, miután javítja pozíciójukat. Lehetővé teszi például, hogy bizonyos fokig válogassanak az elhelyezkedési ajánlatokban, segít a megfelelő bérek és munkakörülmények kiharcolásában stb. Ha a piacon a kínálat meghaladja a keresletet, túlkínálatos munkaerőpiaról beszélhetünk. Az ún. túlkínálatos munkaerőpia ált. a vevőknek kedvez. Ezáltal a különböző munkáltatóknak van módjuk válogatni a jelentkezők között, és így a konkurencia inkább a munkavállalók között jön létre. Ez sokszor a munkabérek mesterséges leszorítását eredményezi, ugyanakkor rámutat a gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő-kapacitás egy részének kihasználatlanságára is. A túlkínálatos munkaerőpia velejárója a munkanélküliség megjelenése. Amennyiben egy gazdaságban a munkaerő-kereslet és a munkaerő-kínálat akár rövid időszakra is ? globálisan és struktúrájában tekintve is ? megegyezik, munkaerőpiai egyensúlyról beszélhetünk. Mivel sem a munkaerő-keresletet, sem a munkaerő-kínálatot nem könnyű precízen értelmezni, ezért tökéletes munkaerőpiai egyensúly elméletileg szinte sehol sem létezik. Az egyensúly jelentős és tartós hiánya jellemző a tömeges munkanélküliség kialakulásának időszakára. A fontosabb szakmák és foglalkozások szerint ún. szakmai, míg az egyes kisebb-nagyobb régiók szerint ún. területi részpiacok léteznek. Minél zártabb és specializáltabb egy szakma, annál karakterisztikusabbak az adott szakmára jellemző részmunkaerőpiaok. Például az orvosok vagy a számítástechnikai szakemberek, esetleg a nyelvtanárok meglehetősen speciális szakmai részpiacon vannak jelen. Ált. minél konvertálhatóbb és minél nagyobb létszámú szakmáról van szó, a szakmai részpiacok feltételei annál inkább közelítenek a munkaerőpia általános feltételeihez. Az egyes szakmákat illető részpiacok alkufeltételeit a különböző munkavállalói érdekképviseletek, főként a szakmai alapon szerveződött szakszervezetek, valamint a munkáltatói érdekképviseletek alakítják ki.

Benedek András

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is