Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Munkaiskola... ----

Magyar Magyar Német Német
Munkaiskola... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Munkaiskola

A reformpedagógia fejlődésének első szakaszában kibontakozó ? sokszínű mozgalom, amely az új ped.-i felfogás alapgondolatát ? a hagyományos ?könyvisk.? elleni tiltakozást ? a tömegokt. megújításának irányában viszi tovább. A sokféle törekvést összegező irányzat egyrészt továbbfejleszti a munka emberformáló szerepét már a XVII?XVIII. sz.-ban is hangoztató nagy ped.-ok gondolatait (Comenius, Locke, Rousseau, Pestalozzi), másrészt magába ötvözi a XIX. sz. második felének skandináv szlöjdiskolai törekvései (Salamon, Clauson?Kaas), valamint a századforduló utáni új ped.-i irányzatok ? gyermeki tevékenységet, aktivitást hangsúlyozó ? szellemiségét. A munkaiskola eszméje már Pestalozzi életművében is megfogalmazódik, aki gyakorlati munkássága mellett elméleti műveiben is hangsúlyozta, hogy az emberek nev.-ének a cselekvéssel kell kezdődnie: a ?fej? (értelem), ?szív? (érzelem) kiművelése mellett nem szabad a ?kéz? (manuális munka) szerepéről sem megfeledkezni. Nem véletlen, hogy az európai munkaiskola tradicionális irányzatának legfőbb teoretikusa és gyakorlati megteremtője, Georg Kerschensteiner 1908-ban éppen a Zürichben tartott Pestalozzi-évforduló emlékünnepélyén tartotta A jövő iskolája a munkaiskola c. előadását, amelyben meghirdette munkaiskola koncepciójának ped.-i programját ? Kerschensteiner munkaiskola-koncepciója az áll.-polgárok nev.-éről vallott elképzelésein alapszik. Felfogása szerint az ideális áll. megvalósítása a jó áll.-polgár nev.-e által valósítható meg, akinek jellemzője, hogy kellő belső erővel, felkészültséggel rendelkezik a rá háruló feladatok elvégzéséhez, ismeri önmagát, nemzete múltját és jelen életét. Az áll.-polgárok nev.-ének színtere az új típusú népisk. ? a munkaiskola, amelynek elsődleges feladata növendékeinek felkészítése jövendő élethivatásukra, a fizikai, termelőmunka végzésére, megismertetve őket a különböző mesterségek alapjaival, mivel a gyermekek többségének úgyis a szántóföld, műhely, gyár lesz a későbbi világa. A népnev.-nek nem a magas kultúra elsajátítására kell törekednie, hanem a szorgalmas, tudatos, alapos munkára kell felkészítenie növendékeit. A munkaiskolaban végzett tevékenység közös munkát, együttműködést feltételez, amely fejleszti a gyermekben a felelősségvállalás, a becsületes, gondos és pontos munkavégzés képességét. Az isk.-nak el kell érnie, hogy a gyermek maga is örömet találjon a munkában, megtanuljon uralkodni a tárgyak, eszközök és önmaga pillanatnyi kívánságai felett. Ehhez a munkaokt.-on túl az alapvető műveltség elsajátítása (írás, olvasás, fogalmazás, számolás, alapvető term.-i és társ.-i ismeretek, higiénia) szükséges. ? Merevsége, metodikai egyoldalúsága, annak csupán az áll.-polg. nev.-re történő korlátozása miatt a kerschensteineri koncepciót számos kritika érte. A munkaiskola másik ún. öntevékeny iskola -irányzatának képviselője, a lipcsei Hugo Gaudig az öntevékenységet tekinti a gyermeki személyiség kialakításához szükséges általános metodikai elvnek, amely áthatja valamennyi tantárgy oktatását, magába foglalja a növendékek fizikai, szellemi jellegű öntevékenységének egészét. Számos, a tanulók öntevékeny munkája során megvalósítható gyakorlatias módszert (munkatechnikát) dolgozott ki, amely az önállósággal, kritikai, és alkotókészséggel, továbbá a sokoldalú testi és szellemi képességekkel rendelkező személyiség kialakulását eredményezi. Felfogása közel állt az Adolphe Ferri?re által képviselt cselekvő iskola irányzat elképzeléseihez, amely a gyermek aktív fizikai-szellemi öntevékenységét összekapcsolja egyéni hajlamainak, érdeklődésének megfelelő irányú fejlesztésével. A gyermeki tevékenység során nagyfokú szabadságot biztosít a munka tárgyának megválasztásában és a kivitelezésében. Az irányzat követői tartózkodtak attól, hogy direkt módon beleavatkozzanak a gyermeki tevékenységbe, hogy utasításaikkal meggátolják annak term.-es, a spontán érdeklődésből fakadó folyamatát. Helytelenítik a kényszer jellegű reproduktív munkát, helyette az alkotó tevékenységet helyezik előtérbe, amelyben a gyermeki fantázia és kombinatív képesség szabadon megnyilvánulhat. ? A munkaiskola gondolatai a húszas években a világ számos országában elterjedtek, a mozgalom egy.-ességét és mélységét bizonyítja, hogy a munkáltatás, a tanulói öntevékenység, a tanulói kísérletezés minden tantárgy oktatásának módszerei között megjelent, és a népisk.-i és a középisk.-i oktatás széles körben használt módszertani alapelvévé vált. ? A mozgalom néhány jellegzetes irányzata:

1. a munkáltatás elvét hangsúlyozó, a széles körben alkalmazó, a felnőttkori munkavégzés manuális elemeit előkészítő tradicionális munkaiskola;

2. az egyes tantárgyak keretén belüli differenciált alkalmazási területeket kidolgozó, a tanulói munkáltatást, esetleg individualizációt hangsúlyozó metodikai irányzatok (Washburne, Kilpatrick);

3. az alkotó, öntevékeny munkát (Lay , ?re, Freinet), annak személyiségformáló elemeit (Gaudig , Budde , Linde), az élményszerűséget (Karsen) előtérbe állító törekvések;

4. a munkatevékenység során megvalósuló kooperáció nevelőhatását hangsúlyozó közösségi isk.-i törekvések (Wyneken, Deiters , Petersen);

5. a modern társ.-akban megvalósuló ipari termelőmunka példaértékűségét és életszerűségét, a nev.-ben betöltött szerepét hangsúlyozó termelő (produktív) isk.

Németh András

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is