Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Munkaiskola... ----

Magyar Magyar Német Német
Munkaiskola... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Munkaiskola

A három progresszív isk.-forma (az oktatóisk., a nevelőisk. és a munkaiskola) egyike; tevékenységének közp.-i mozzanata: az értékteremtő munka ped.-i hasznosítása. Az értékteremtő munka mindkét változatát alkalmazza: a használati érték termelését éppúgy, mint a csereértékét. A ped.-iailag szervezett munka technológiai tartalma is két alapváltozatban jelenik meg: az egyik a kézművesipari, a másik a nagyipari termelés. A munkaiskola céljai nehezen foglalhatók egységes elméleti keretbe; ált. véve a gyakorlati készségek fejlesztése, a termelési logika megértése, a társ.-i termelés lényegének áttekintése, a közösségi gazdálkodás elsajátítása tartozik a legfontosabb célkitűzések közé. ? A munkaiskola-programok a múlt század harmadik harmadában indulnak, amikor a kenyérkereső gyermekmunka még nem családtört.-i emlék, hanem eleven valóság. A munkaiskola azzal, hogy az isk.-i életbe bevezeti a ped.-i célú gyermekmunka valamilyen változatát, gyakorlatilag a kenyérkereső gyermekmunkával szemben álló alternatívát dolgozza ki és építi be a nevelő hatások rendszerébe. ? A munkaiskola főbb tört.-i típusai a következők:

1. a kézműipari bázisra épülő svéd és német munkaiskola (kiemelkedő képviselője: Georg Kerschensteiner),

2. hasonlóan kézműipari jellegű, de az adott környezetbe szervesebben illeszkedik, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát tudatosabban és következetesebben keresi az amerikai munkaiskola (kiemelkedő képviselője: John Dewey );

3. a nagyipari termelés bázisán helyezkedik el a szovjet ?termelőisk.? (kiemelkedő képviselője: Pavel Petrovics Blonszkij ),

4. a legmodernebb nagyipari termelés alapzatán fejlődik ki a húszas-harmincas évek fordulóján a gazdálkodó isk. (elméleti és gyakorlati megalkotója: Anton Szemjonovics Makarenko ).

A termelőisk. és a gazdálkodó isk. között lényegbevágó különbség az, hogy amíg az előbbi az egész isk.-i életet (benne az oktatást is) közvetlenül a termelésnek rendeli alá, az utóbbi a termelést az oktatással egyenrangú (párhuzamosan haladó) közösségi tevékenységnek tekinti. Amíg az előbbiben a közösségi gazdálkodás periferikus, az utóbbiban közp.-i fontosságú és jelentőségű mozzanat, az egész közösség ügye, az önkormányzati munka egyik legfőbb iránya és tárgya.

? A munkaiskola a XX. sz. második felében, a hruscsovi ihletésű szoc. isk.-reformok idején, újra ?aktuális? programként jelenik meg, de inkább a politechnikai képzés, a szakmai előképzés, mint a közösségi gazdálkodás foglalataként. (Az egész reformmozgásból az a sovány tanulság marad meg, hogy a tanárok és a diákok tekintsék munkatársaknak egymást). A ?nyers kommunizmus? (Kína, Kuba) talaján folyó társ.-építési kísérletek figyelme kiterjed az oktatás és a termelőmunka összekapcsolására is, de az adminisztratív úton megteremtett ?egységből? valamiképpen kimarad a társ.-i-gazdasági és a társ.-pszich.-i lényeg, az értékekkel való gazdálkodás. ? A munkaiskola a ped.-i haladás különálló útját képviseli. Kétségbevonhatatlan vívmányai azonban olyan eredmények, amelyek az oktatóisk., a nevelőisk. és a munkaiskola esedékes modern szintézisének egyik előfeltételeit képezhetik.

Gáspár László

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is