Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Munkalélekt... ----

Magyar Magyar Német Német
Munkalélekt... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Munkalélektan

Az ember és tevékenysége feltételeinek pszich.-i kutatása a munka világában. Célja: az ember az optimális munkateljesítményt tartósan normális fizikai, mentális és emocionális terhelés viszonyai között érje el, biztosítva legyen egészsége, megelégedettsége. A munkalélektan az alkalmazott pszich. egyik legrégebbi területe. A munkalélektan a gyáripar racionalizálási törekvései idején indult fejlődésnek, amikor az üzemi pszich. az ember konkrét ?érdekvédelmét? vállalta fel a munka túlzott leegyszerűsítése, végletes szakosítása, kötött ütemhez való szinte gépies alkalmazkodási kényszere idején. A munkalélektan mindig támogatta az ember termelési aktivitását, de állandóan szorgalmazta a vele járó pszichés terhelés csökkentését. Ennek érdekében alkalmasságvizsgálaot végzett, elemezte a munkafolyamatot (pl. a futószalag-termelést, amely hosszú ideig a leglényegesebb ipari termelési forma volt), a munkafeladatot, a munkakörnyezetet, a munkakövetelményt, az ösztönzést, a csoportviszonyokat, a pszichés megterhelés jellegét és mértékét. A munkalélektan fontos területe a baleset-elhárítás pszich.-ja. A munkahelyről való kilépések megelőzése, a fluktuáció okainak vizsgálata már korán felhívta a figyelmet az üzem pszichés klímájára és a motivációs viszonyokra (pl. az ún. stabilizáló és az ún. produktivizáló motivációs viszonyok az üzemben), a megelégedettség jelentőségére. A Human Relations isk. a munkalélektanban visszhangra talált, és az üzemi pszich. széleskörűen alkalmazta módszereit. Amilyen mértékben a fizikai erőfeszítés szükségessége csökkent a gyáriparban, olyan mértékben bontakozott ki a munkalélektanban a munka és a pszichés állapot összefüggésének vizsgálata. A pszich.-i elfáradás, a túlzott elfáradás, a monotónia, a telítődés elméleti és kísérleti differenciálása nyomán tömegesen végeztek munkahelyi vizsgálatokat, többé-kevésbé megfelelő módszerekkel. A munkaközi szünetek kísérletes vizsgálata és alkalmazása eredményes volt. Az egy.-eken és kutatóhelyeken a munkalélektan kutatási bázisai alakultak ki. A nagyüzemekben a pszichológusok alkalmazása lassan indult, de gyorsan elterjedt. Napjainkig vitatott, szabad-e kezdő vagy kevés gyakorlattal rendelkező pszichológusnak egyedül dolgoznia egy üzemben, mert a helyi problémákban nehéz külső kollégától segítséget kérni. Az üzemi pszichológus feladatköre a munkalélektani témáknál szélesebb: klinikai pszich.-i, ped.-i pszich.-i és szociálpszich.-i ismeretekre rendszeresen szüksége van, alkalmanként fejlődés-lélektani ismeretekre is. Az üzemi pszich.-i egységet a szerv.-en belül csak a legmagasabb rangú vezetőnek célszerű alárendelni, más szerv.-i vagy orvosi alárendelése gátló hatású, hiszen minden részleg elsősorban a maga részfeladataihoz kívánja láncolni a pszichológust. A vállalati szerv.-ben dolgozó pszichológus számára a legnehezebben betartható szakmai etikai előírás a diagnózisok bizalmas kezelése. Az alkalmasságvizsgálat a legtöbbet végzett üzemi pszichológusi feladat. Egészen a legutóbbi időkig csak a szerv. alsó szintjén lévő munkások és alkalmazottak vizsgálatát végezték, a vez.-k vizsgálata éppen csak megindult. Vez.-jelölteket a magángyakorlatot folytató pszichológusok is vizsgálnak vállalati megbízásból. A szervezetpszichológia i tevékenység legtöbb előzménye az üzemi pszich.-i gyakorlatban, ill. a munkapszich.-i kutatóhelyeken jött létre (munkamotiváció-, megelégedettség vizsgálatok, csoportvizsgálat szociometriai módszerekkel, befolyásolási módszerek alkalmazása stb.). A szerv.-pszich.-i tevékenység legfőbb terepe az üzemi, vállalati szerv. Az automatizálás megjelenése a termelőfolyamatban, a villamos erőművekben, a szolgáltatások területén, a közlekedésben, az űrutazásban elégtelennek mutatta az egész eddigi munkalélektan egyik alapvető tételét, nevezetesen azt, hogy az embert kell maximálisan ?illeszteni? (más fogalmazásban: az embernek kell alkalmazkodnia) a technikához, a gépekhez. A műszaki pszich., human engineering a munkalélektan része. A legfejlettebb technika egy új sajátossága igényelte létrejöttét: az emberből és gépből álló rendszer működésének feltétele már az, hogy a gép alkalmazkodjon az emberhez. A műszaki pszich. tárgya az ember-gép rendszer kölcsönhatása. A műszaki pszich. ezért az eszközök, gépek, műszerek konstrukcióit abból a szempontból vizsgálja, hogy azok mennyire felelnek meg az ember fizikai és pszichés sajátosságainak. Az ember pszichés folyamatait és tulajdonságait pedig azért vizsgálja, hogy feltárja ezek követelményeit a munkaeszközök, gépek, műszerek konstrukciójával, jelközlő sajátosságaival szemben. Az ?ember-gép? rendszer sémája: az ember célja az objektumot egyik állapotából egy másikba átvezetni, vagy ellenkezőleg, éppen a mostani állapotot fenntartani, és ennek érdekében legyőzni az ellenhatásokat. A rendelkezésre álló információkból az ember kialakítja az objektum azon állapotának képét, amelyet tevékenysége eredményeként el akar érni. Az információközlő eszközök jelzései alapján az ember értékeli az objektum állapotát a jelen időben, egybeveti a már kialakított belső képpel, elemzi a tevékenység lehetséges módozatait, dönt, és vezérlőcselekvés(eke)t hajt végre. Ezek nyomán változik az objektum állapota, a változásról szóló információ eljut az emberhez, aki értékeli: elérte-e a célt, és az értékelés eredményétől függően vagy abbahagyja a tevékenységet, vagy újabb vezérlőcselekvés(eke)t hajt végre. Az ember-gép rendszernek a pszich.-ban legjobban vizsgált esete az űrhajózás, legtömegesebb civil példája a személyiszámítógép-használat, legveszélyesebb az erőművek és a tengeralattjárók vezérlése. A repülőgépek ún. robotpilótáival folytatott pszich.-i kísérletek vezettek ?az operátor aktivitásának elve? kidolgozásához, amely szerint a robotpilóta működése idején a pilótának nem szabad elszakadnia a gépvezetés eseményeitől, különben egy vészhelyzetben késői és/vagy hibás reakciói katasztrófához vezethetnek. Az új Boeing?777-es gépen pl. a kormányszervek akkor is megmozdulnak, ha a robotpilóta vezeti a gépet. A pilóták éberségét azzal is igyekeznek fenntartani, hogy valahányszor változik a gép sebessége, a pilótának azt újra meg újra ki kell egyensúlyoznia. A munkalélektan eddigi tört.-e azt igazolja, hogy mindig szoros kapcsolatban fejlődött a technikai-gazdasági változásokkal. Létrejötte a gyáripar megjelenéséhez és az egyoldalú teljesítmény- és profitérdekeltségű racionalizálásokhoz kapcsolódik. Sokat vett át a pszichotechnika eredményeiből, módszereiből, ezekből építette fel alkalmasságvizsgálati rendszereit. Az 1930-as évek gazdasági válságára reagált motiváció-, megelégedettségvizsgálataival, majd később a szociometria alkalmazásával. A II. vh. után a Human Relations és a rendszerelmélet alkalmazása gyakorlata vezetett a szervezetpszichológia kialakításához. A hidegháború éveiben a műszaki pszich. (az űrkutatási verseny mellett az űrhajók és az űrhajósok felkészítésében együttműködés volt a két szuperhatalom között) az automatizálás égető kérdéseire adott emberközpontú válaszokat.

Hódos Tibor

Szerkesztette: Lapoda Multimédia



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is