Munkásbiztosítás
Az a körülmény, hogy a gyári munkás önállóságra nem juthat,
vagyonra aligha tehet szert és oly kereseti forrás után él, mely, mint a munka,
betegség, baleset, aggkor, gyári pangás esetében, megtagadja a szolgálatát,
érlelte azt az eszmét, hogy a munkást mindemez esélyek ellen biztosítani kell.
Minthogy pedig a legtöbb esetben a munkás csak annyit keres, mi fentartására
nélkülözhetetlen, az a felfogás gyökerezett meg, hogy a biztosítással járó
áldozatokat egyedül a munkástól nem lehet követelni, hanem hogy ehhez részben a
munkaadó, részben az állam is tartozik hozzájárulni. Ezen alapelvekből
fejlődött az újabb M. intézménye, amelynek főbb ágai a baleset elleni
biztosítás, a betegség esetére való biztosítás, az aggkor- és rokkantság
esetére való biztosítás. Újabban mindinkább terjed a munkahiány elleni
biztosítás is. A M. terén Németország végezte az úttörő munkát, melyben a
munkahiány elleni biztosítást nem számítva, a M. összes ágai törvényhozásilag
rendezve vannak, és főleg az aggkor és rokkantság esetére való biztosításból
származó tehernek egy jelentékeny részét maga az állam vállalta el. Nálunk az
1891. XIV. t.-e. gondoskodik a munkásoknak kötelező betegsegélyezéséről.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|