Munkáslakások
A munkáskérdés egyik legégetőbb része az, mely a M. tulnyomó
többségének ki nem elégítő voltából származik. A lakásügyi bajok
közegészségügyi, erkölcsi és gazdasági természetüek. Közegészségügyi hiányok a
lakások fekvése (pince-, padláslakások), az építési viszonyok (szűk, sötét
helyiségek, nedves falak, elhanyagolt állapot), a tulzsúfoltság. Ezeknek
következménye a sűrün előforduló ragályos betegségek s a nagy halandóság.
Erkölcsi bajok onnan keletkeznek, hogy a kedvezőtlen viszonyok következtében
több család közös lakásban kénytelen lakni, vagy ágyrajárókat tart. A rossz
lakásviszonyok a korcsmák látogatására is ösztönöznek. Gazdasági bajok a
tulmagas lakbérek és a lakásoknak a műhelytől való távolsága. A M. kérdése
főleg onnan ered, hogy a nagyipar rohamos fejlődésével nagy munkástömegek torlódtak
össze a városokban, amelyeknek kellő elhelyezéséről gondoskodás nem történt. A
magánűzérkedés munkáslakások építésétől idegenkedik, nem azért, mintha a
befektetett tőke nem jövedelmezne jól, hanem mert a munkásházak igazgatása
kellemetlenségekkel jár. Az állam feladata a munkáslakás-viszonyok javítása
körül az egészségtelen lakásokat kiüríttetni, egészségtelen és célszerütlen
lakások építését törvénykezési és közigazatási úton meggátolni, olcsó és jó
munkáslakások építését adókedvezményekkel előmozdítani. Szövetkezeti úton maguk
a munkások is sokat tehetnek munkásházak építése körül, mint az Anglia példája
bizonyítja. A munkaadók is enyhíthetnek a bajokon, ha gyártelepeik
szomszédságában munkásaik számára lakásokat létesítenek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|