Munster
(ejtsd: mönsztr) v. Mounster és Mown, Irország legnagyobb
délnyugati tartománya Connaught, Leinster és az Atlanti-oceán közt 24 554 km2
területtel, (1891) 1 172 402, azaz 1 km2-re 48 lak. (1841. még 2 404
460 volt; az évi kivándorlás 20 050). A partokon sok az öböl, a
Shannon-torkolat, a Dingle-, a Ballinskellig-öböl, a Kenmare-, Bantry- és a
Dunmanus-öböl; délen van a Kinsalei-, Corki-, Youghali-kikötő, a Dungarvan-öböl
és a Waterfordi-kikötő. A partok közelében számos sziget fekszik; ilyenek a
Galway-öböl előtt az Aran-szigetek, a Dingle-öböl előtt Valentia, amelyről öt
kábel visz Amerikába és a Clear-Island. A felület mindenütt hegyes. Északon van
a Clare nevü hegyes vidék a Slieve-Bernaghgal (529 m.), DNy-on a romantikus
Kerry-hegység a Carrantao-Hillel, Irország legmagasabb (1041 m.) hegycsúcsával;
Cork hegyei alacsonyabbak (682 m.), mig Waterfordban a Knockmealdon 795 m. Ezen
és a többi hegyek közt vannak széntelepek, ólom-, réz- és vasércek. A
tartománynak egyedül belsejében terülnek el kisebb síkságok. A folyók közt a
legnagyobbak: Shannon, Cashen, Maine és Laune, a Killarney-tó lefolyása,
Bandon, Lee, Blackwater és Suir. A tartománynak 1/3-a terméketlen. A
földmivelés és állattenyésztésen kivül a halászat is jelentékeny foglalkozási
ág. A földmivelő lakosság igen szegény. A városokban a vászon-, vitorlavászon-,
a posztószövés, a bőr-, papir-, üveg- és enyvgyártás az iparágak; ezeken kivül
sört, szeszt gyártanak és hajót építenek. A tartomány a következő 6 grófságra
oszlik: Clare, Cork, Kerry, Limerick, Tipperary és Waterford.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|